Buktatókkal járnak az atomprogramok tenderei, de a kihagyásuk is

Az Európai Bizottság épphogy elindította a Magyarország elleni kötelezettségszegési eljárást a két új paksi atomblokk építése kapcsán, máris újabb vizsgálatot indít. Azt firtatja, nincs-e rejtett állami támogatás a projekt tervezett finanszírozásában. Igaz, nem csak kifogásai vannak: áprilisban jóváhagyta a beruházás üzemanyag-ellátási szerződését, szeptemberben pedig jelezte, hogy Paks II. minden fő szempontból megfelel az Euratom-szerződés célkitűzéseinek.

Ettől az aggályai még élnek. A kötelezettségszegési eljárás fő oka, hogy a Roszatom közbeszerzési eljárás nélkül kapott megbízást két atomreaktor szállítására. Bár az uniós jog szerint indokolt esetben mellőzhető a tender, de Brüsszel szerint most nincs ilyenről szó. A pályáztatás elkerülését a hazai döntéshozók főként szakmai érvekkel magyarázták, nem is alaptalanul: tényleg több a baj a tenderrel indított atomerőmű-beruházásokkal, mint a többivel. De nem sokkal több.

Aszódi Attila, Paks II. kormánybiztosa blogjában összegyűjtötte az elmúlt időszak érintett beruházásainak a tapasztalatait. Elég vegyes a kép. A finnországi Olkiluoto erőmű 3. blokkjára például tenderen kapott megbízást a három pályázóból a francia–német Framatome ANP (ma Areva) 2004-ben, amely máig sem végzett, és a költségekkel is jól elszaladt. 2010-ben Litvánia döntött pályázaton a dél-koreai Kepco mellett, amely visszalépett a Visaginas erőmű megépítésétől. Helyére 2011-ben már tender nélkül szerződött a Hitachi-GE-vel és annak ABWR reaktorára, de a projektet lefújta a fukusimai baleset miatt. A Hitachi–GE-páros jobban járt Angliában, ahol szintén tender nélkül bízták meg a Wylfa atomerőmű építésével, egyelőre a terv kiválasztásánál tartanak. Kudarcos pályázat után tárgyaláson bízták meg a Roszatomot a finnországi Hanhikivi–1 atomerőmű építésével, a társaság kisebbségi hányadhoz juthat az atomerőmű üzemeltetőjében.

Azt, hogy a közvetlen kiválasztás sem diadalút, jól példázza a franciaországi Flamanville–3 blokk építése. Az Areva máig nem végzett a 2004-ben kapott feladattal, egyedül a költekezéssel teljesített terven felül. Románia kétszer is kihagyta a tendert a Cernavoda beruházás kapcsán. A rendszerváltás előtt öt Candu–6 típusú blokkot rendelt, de végül csak kettő épült meg. Most két ugyanolyat vásárolt a kínai állami China General Nucleartól, amely többségi hányadot is kap az új blokkok üzemeltetőjében. Paks II.-ben sem a Roszatom, sem más szervezet nem juthat tulajdonrészhez.

„A kötelezettségszegési eljárás megindítása nem tartalmaz olyan elemet, ami befolyásolná az előkészületeket. Az eredeti menetrend szerint dolgozunk tovább, a felmerült kérdéseket tárgyalásos úton tisztázzuk Brüsszellel” – írja blogjában a kormánybiztos.

A mostantól vizsgált állami támogatás sem egyértelműen tiltott. Megengedett, ha ahhoz nemzetgazdasági érdek fűződik. Így a briteknél az állam adott ideig és adott áron megvásárolhatja a Hinkley Point atomerőmű áramát. Brüsszel Paks II. kapcsán azt fogja firtatni, hogy egy magánberuházó is hasonló feltételek mellett finanszírozta volna-e a projektet, illetve hogy Magyarország beruházása állami támogatásnak minősül-e.