Lendületben az export

Nyár végén lendületet vett a külkereskedelem: a kivitel 6,6, a behozatal volumene 7 százalékkal növekedett augusztusban az előző év azonos időszakához képest. Ez jóval gyorsabb a júliusinál, azonban érdemben elmarad az év első felében látott két számjegyű növekedésekhez képest. A gépek és szállítóeszközök kivitele 8,1 százalékkal nőtt, amit kivételesen nem az autóexport okozott – az elmúlt években szinte mindig ez volt a hajtóerő –, hanem az energiafejlesztő gépek és a villamos berendezések húzták. A KSH jelentése szerint a közúti járművek exportja átlag alatt, importvolumene viszont hatodával bővült.

Augusztusban a feldolgozott termékek és az élelmiszerek kivitele is dinamikusan nőtt, ami kedvező változás a exportszerkezetben. A vegyipari termékek között a legnagyobb súllyal szereplő gyógyszerek és gyógyszerészeti termékek importja hatodával nőtt, ennek húzóerejét az uniós forgalom alakulása jelentette. Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek kivitele 5,4, a behozatala 7,7 százalékkal nőtt. A gabona és gabonakészítmény kivitele – legfőképp a kukorica megnövekedett forgalma miatt – közel tizedével bővült.

A hónap végéig a külkereskedelmi forgalom többlete elérte az 5,3 milliárd eurót, és elemzők szerint nem kizárt, hogy az év egészben 8 milliárdos aktívum alakuljon ki. Az óvatosabb szakértők is 7,5 milliárddal kalkulálnak, ami szintén rekordot jelentene. Ebben ugyan nagy szerepet játszik az olajárak zuhanása is, amely importáló országként számunkra kedvező.

Az export növekedését elsősorban az európai és az amerikai kereskedelmi kapcsolatok élénkülése segíti. Az év első nyolc hónapjában 6,4 százalékkal nőtt az Európába irányuló export, amiben nagy szerepet játszott az olasz, a német, a belga, valamint az angol kivitel élénkülése. Mindez kompenzálta azt, hogy az embargó miatt Oroszországba közel 30 százalékkal esett vissza az exportunk. (Az orosz import ennél is jobban, 40 százalékkal zuhant.)

A nyár végi adatokból már a keleti nyitás sikerét is ki lehetne olvasni: az Arab Emírségekbe több mint tíz, Indiába 20, Japánba pedig 45 százalékot meghaladóan nőtt a magyar kivitel. Japán kivételével azonban gyakorlatilag a nulláról élénkül a kivitel, a szigetországba pedig elsősorban nem a keleti nyitás stratégiájának sikere hozhatta el a növekedést, hanem inkább a Magyarországon gyártott új autók eladásai lehetnek a bővülés fő forrásai. Eközben Kína felé kissé visszaesett az exportunk. Amerikai nyitási stratégia ugyan nincs, de a magas volumennel együtt az Egyesült Államokba 14 százalékkal nőtt a kivitel. Igaz, itt is leginkább a hazai autókat veszik.

Szakértők arra számítanak, hogy az autóexport már alig pörgethető tovább gyorsuló ütemben, így az export bővülési üteme várhatóan nem lesz újra két számjegyű. Kedvező jel azonban, hogy számos szektor kiveszi a részét az exportnövekedésből, a kilátásokat viszont némileg rontja az ipari termelés növekedésének várható lassulása. Az európai konjunktúra javulása támogatja, míg a kínai lassulás rontja az exportlehetőségeket. A növekedést övező beláthatatlan kockázat a menekültáradat miatti esetleges európai határellenőrzések visszaállítása és a Volkswagen-botrány. A menekültkrízis és a VW-ügy hatása azonban szakértők szerint nem lesz számottevő rövid távon.

Nyitás Afrika felé

A déli nyitás stratégiájával Magyarország még időben lépett abban a globális versenyben, amely azért folyik, hogy kié legyen a vezető pozíció az Afrikával kialakított gazdasági együttműködésben – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a 2. Budapest Afrika Fórum megnyitóján. A KSH adatai szerint augusztusig a teljes afrikai behozatalunk 80 millió euró volt, a kivitel pedig 683 millió eurót tett ki. A kontinens a teljes magyar export 1 százalékát adja.