Bírságolási hajrá az MNB-nél

Értelemszerűen nincs – nem is lehet – számszerű bírságolási terve a Magyar Nemzeti Banknak (MNB), de az utóbbi hónapok fejleményei mégis ezt az érzetet keltik. Nem telik el ugyanis hét anélkül, hogy valamelyik társaság ne kapna pénzbüntetést, ami persze nem tűnik nagy dolognak, ha azt vesszük, hogy az MNB prudenciális felügyelete alá nem kevesebb, mint 1760 intézmény tartozik.

Mégis figyelemre méltó, hogy a jegybank – a honlapján közzétett határozatok szerint – a negyedik negyedév eddig eltelt, alig valamivel több mint két hónapja alatt 971,5 millió forint bírságot vetett ki, ami megközelíti a harmadik negyedév 1,058 milliárdos összértékét, de ami ennél is érdekesebb, meghaladja azt az összeget, amennyivel 2015 első felében az MNB szankcionálta a szabálytalanságokat.

És mivel a jegybank október elejétől kilenc cégnél kezdeményezett piacfelügyeleti eljárást, két befektetési alapkezelőhöz pedig felügyeleti biztost rendelt ki, nincs kizárva, hogy az idei bírságbevételek tovább gyarapodnak. Noha az eddig kivetett közel hárommilliárd forintos pénzbüntetés is már több mint a háromszorosa a 2013-ban befolyt 862 milliónak. Igaz, még elmarad a tavalyi mintegy 4,4 milliárdtól. A 2014-es magas bázisba jócskán belejátszott, hogy az egykori Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét 2013 októberében beolvasztó MNB 1,86 milliárd forinttal bírságolt meg 136 pénzügyi intézményt, mert megítélése szerint azok egyoldalúan módosították a bankszámlák, bankkártyák díjait, jutalékait vagy költségeit.

Az utóbbi két hónaphoz fűződik a 2015-ös év eddigi legvaskosabb bírsága is. Az MNB félmilliárd forintra büntette a Biztonság-Trade Kereskedelmi és Tanácsadó Kft.-t, mert üzletszerű tevékenység keretében, kölcsönszerződések formájában, jelentős hozamokat ígérve, többféle mértékű garantált hozamot is vállalva gyűjtött be különböző összegeket számos ügyféltől, jellemzően készpénzben, az adófizetéssel és pénzmosás megelőzésével kapcsolatos előírásokat mellőzve. Ráadásul úgy, hogy ezt az MNB nem engedélyezte.

Bírságbevételeit az MNB a jegybanktörvényben meghatározott célokra fordíthatja. E szerint közgazdasági, pénzügyi szakemberképzésre, valamint közgazdasági, pénzügyi és interdiszciplináris kutatások elősegítésére, támogatására, továbbá a pénzügyi kultúra erősítésére, terjesztésére, a pénzügyi tudatosság fejlesztésére, valamint ezen célok elősegítésére, így különösen a kapcsolódó oktatási és kutatási infrastruktúra fejlesztésére. E célok kísértetiesen megegyeznek az MNB által ez év áprilisáig több mint 250 milliárd forinttal létrehozott fél tucat Pallas Athéné alapítványokéival. Ezek elvileg a bírságbevételekből is részesülhettek, hiszen azokból a jegybank alapítványokat is támogathat. Ezt azonban csak feltételezni lehet, mivel az MNB-nél a Világgazdaság kérdésére nem konkretizálta, hogy a bírságokat mire költötték.