Tarlós szerint kevés az esély arra, hogy a BKV az államhoz kerüljön

A főpolgármester egy pénteki tájékoztatón valójában  Lázár János, miniszterelnökséget vezető miniszternek arra a javaslatára reagált, amely szerint a kormány kész átvenni a BKV-t, amire 2011-ben is javaslatot tett. Amennyiben ez a kormány szándéka, akkor tisztában kell lennie a  működtetés folyamatos nehézségeivel, a cég fejlesztési igényeivel, és ebben az esetben egyebek között az M3-as metró felújításának kötelezettsége is az államot terhelné – fogalmazott Tarlós.

Az M3-as metró infrastruktúrájának fejlesztése kapcsán történt egy előrelépés: a kormány a napokban rábólintott az IKOP-listára, amelyen első helyek egyikén szerepel a 125 milliárd forintos tervezett beruházás. Ezt a listát a kabinet elküldi Brüsszelbe. A tovább lépéshez azonban egyrészt a szaktárcával másrészt az unióval kellene aláírni a támogatási nyilatkozatot. Az előbbit azért, hogy amennyiben Brüsszel nem támogatná a beruházást, akkor a kormány állna helyet – válaszolta a Világgazdaságnak Tarlós, aki úgy fogalmazott, hogy „nagyon nem érünk rá”. Részben azért, mert a hosszú kivitelezést igénylő fejlesztés idején a metrópótló közlekedést össze kell hangolni a vizes világbajnokság közlekedési igényeinek kielégítésével.

Egy másik közlekedési projekt, a dugódíj bevezetése kapcsán Tarlós azt mondta, hogy egyelőre nincs döntés erről, és nem hallott a sajtóban említett éves 10-12 ezer forintos tarifáról. A Figyelő városházi forrásai szerint kétlépcsős szisztéma szisztéma rajtolhat 2016 végén: mindenkinek kell fizetnie éves matricát, aki átlépi Budapest határát - ennek összege pár ezer - 3000-7000 - forint lenne. Emellett lenne egy belső zóna, ahova már havonta több száz forintos díjért lehetne behajtani - így éves szinten 10-12 ezer forintos díj jöhet ki.

A dugódíj bevezetéshez előbb meg kellene változtatni azt a  jogszabályt, amely megtiltja a bevezetését. Ezt pedig annak kell kezdeményeznie, aki megalkotta – mondta Tarlós, és bár kapott a főváros a kormányzattól olyan kérést, amelyben ezt várták volna el az önkormányzattól, de Tarlós ezt nem fogja kezdeményezni. Ebben az esetben azt mondanák, hogy ő akarja díj bevezetését, holott valójában ez az M4-es metró beruházás kapcsán megfogalmazott uniós elvárás, ráadásul ezt az előző városvezetés kötötte meg Brüsszellel.

A szerény kihasználtsággal rendelkező, így veszteségesen működő, kalandos történetű – korábbi nevén CET – Bálna iránt érdeklődik az MNB. Erről a Népszabadság írt, ami után a jegybak azt közölte, hogy írásban jelezte vételi szándékát az ingatlanra. Ha az adásvétel megtörténik a Bálna kulturális központ oktatási és pénzügyi centrummá alakul át – szerepelt az MNB közleményében. Ennek kapcsán Tarlós most úgy fogalmazott: nem tudja, hogy eladják-e vagy sem. Döntés nem született. De ha eladnák, akkor is csak pályázat keretében, a legjobb ajánlattevő szerezhetné meg. Tehát versenyeztetés nélkül, a vevő által kitalált áron nem adják el a létesítményt – emelte ki a főpolgármester.

Megújul a pesti Duna-part

Elbírálták a Duna-partok rendezésének első üteméről szóló tervpályázatokat. Az első helyen a Korzó Tervezési Stúdió végzett, a második díjat a holland Erik Van Egeraat építész irodájának tervei kapták, a harmadik díjat a Finta és Társai Építész Stúdió - Garten Stúdió nyerte. A kiviteli tervek 2016 júniusára készülhetnek el, a megvalósítás 2017-ben kezdődhet, és a tervek szerint még ebben a ciklusban befejeződik fővárosi és állami források, valamint európai uniós támogatások igénybevételével. A beruházásra jelenleg 5-6 milliárd forint áll rendelkezésre.