Több pénzt teszünk félre nyugdíjra

Egyre több pénzt fizetnek a nyugdíjpénztárakba a tagok – derült ki az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) évértékelő sajtótájékoztatóján. A szövetség tagjai közé tartozó önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszáma ugyan minimálisan csökkent, de összességében a szektor érett fázisban van – mondta Kravalik Gábor, a szövetség elnöke. A vagyon tavaly 6 százalékkal 1070 milliárd forintra nőtt részben a hozamoknak, részben pedig a befizetéseknek köszönhetően. A tagok egyre többet tesznek félre, a tavalyi csaknem 102 milliárd forintos tagdíjbevétel közel kétharmada egyéni tagi befizetés volt. Az utolsó negyedév különösen erős volt, a tagok 25,77 milliárd forintot tettek a munkáltatóktól származó 9,8 milliárd forint mellé.

A több mint egymilliós tagságon belül Kravalik szerint 40-50 százalék körül lehet azok aránya, akik egyáltalán nem fizetnek tagdíjat. Sokan lehetnek, akiknek egy korábbi munkáltatójuk fizetett tagdíjat, és ők nem folytatták. Az elért hozamok alapján pedig érdemes önkéntes nyugdíjpénztárakban takarékoskodni: tavaly átlag 4,39 százalékos hozamot értek el, ami a negatív átlagos infláció miatt ennél magasabb reálhozamot jelent.

Az aktív tagok viszont a pénztárak egyéni beszámolói szerint is egyre többet tesznek félre. A piacon harmadik legnagyobb játékosnak számító Aegon tegnap jelentette be, hogy önkéntes nyugdíjpénztárába rekordösszegű, 12,4 milliárd forintos tagdíjbevétel folyt be tavaly. Az egyéni befizetések 16-19 százalékkal nőttek az utóbbi években, és tavaly a szigorodó cafeteriaszabályok dacára a munkáltatói befizetések is emelkedtek 9 százalékkal. A legnagyobb önkéntes nyugdíjpénztár, az OTP is ugyanezt tapasztalta. Tavaly 15 százalékkal nőttek a tagdíjbevételek a pénztárnál, összesen 16,5 milliárd forintra, a munkáltatók befizetései, amelyek már három éve nőnek, 6 milliárd forintot tettek ki.

Az egészségpénztárak viszont keményen megérezték, hogy a cafeterián belül egy évi 200 ezer forintos kedvezményes adózású kereten kell osztozniuk a nyugdíjkasszákkal és az Erzsébet-utalvánnyal. A munkáltatói befizetések a 2014-es 28,2 milliárdról tavaly 24 milliárd forintra estek vissza a szektorban. Az egyéni tagi befizetések 13,55 milliárd forintra nőttek, de így sem kompenzálták a munkáltatói oldalon kiesett pénzt. Tavaly az ÖPOSZ tagjai – amelyek körülbelül a szektor 70-75 százalékát fedik le – összesen 15 ezerrel 740 ezerre növelték létszámukat. Az egészségpénztári tagság 10-20 százaléka lehet inaktív Kravalik becslése szerint, ezek ugyanis könnyebben megválnak a nem fizetőktől, mint a nyugdíjkasszák.
Az ÖPOSZ elnöke mindkét pénztári ágazat jövőjével kapcsolatban bizakodik. A nyugdíjkasszáknál sokat várnak attól, hogy már nem muszáj egy összegben felvenni a megtakarítást, vagy járadékot kérni annak, aki nyugdíjba megy, részleges kivétel is lehetséges a pénztári tagság megtartása mellett. Az egészségpénztáraknak az önsegélyező pénztári szolgáltatások bevezetése adhat némi lökést.