Keserédes függés az autógyártóktól

Nem indult túl fényesen az idei év a magyar gazdaságban. Nem elég, hogy az emberek keveset költöttek a boltokban, az ipar sem dübörgött januárban. A termelés 2,2 százalékkal nőtt a decemberi 6,8 százalékos emelkedés után a munkanappal igazított adatok szerint, a munkanaphatás figyelem bevétele nélkül azonban 0,2 százalékos visszaesést mért a KSH. Virovácz Péter, az ING Bank közgazdásza kiemelte, hogy az adat negatív meglepetést okozott, mivel a korábbi évekkel ellentétben elmaradt a szokásos év eleji nagy megugrás.

A gyenge számokról egyetlen szertor tehet. „A járműgyártásnak olyan nagy súlya van az iparon belül, hogy ennek visszaesése okozta januárban a termelés csökkenését” – mondta a Világgazdaságnak Schindele Miklós, a KSH főosztályvezető-helyettese. Tavalyhoz képest húsz százalékkal esett vissza a járműgyártás az idei év elején – emelte ki a szakértő, hozzátéve, hogy a 2015 egészét jellemző 17 százalékos növekedés után most 3-4 százalékos visszaesést láthatunk. A növekedés hasonló mértékű megtorpanására legutóbb 2014 októberében volt példa, akkor is a járműgyártás miatt.

Az elmúlt években leginkább azért nőtt az ipari termelés Magyarországon, mert az Audi, a Mercedes és a Suzuki egyre több autót gyártott hazánkban. A többi ágazat alig járult hozzá a bővüléshez, de az autógyárak termelésének felpörgése is elég volt ahhoz, hogy dinamikusan nőjön az ipar. Elemzők már évek óta mondják, hogy túlságosan egyoldalúvá vált az ipar szerkezete, mostanra pedig már a kormány is belátta: csökkenteni kell a függőséget az autógyártóktól. Ehhez azonban új nagyberuházásokra lenne szükség, amelyekről egyelőre nem hallani.

Mindenesetre a magyar gazdaság most kiszolgáltatott az autóiparnak, és bár a Volkswagen-botrányt egyelőre megúsztuk, nem lehetünk biztosak abban, hogy az autóipar sokáig húzóágazat maradhat. Különösen azért nem, mert a hazai autógyárak többsége teljes kapacitás közelében termel.

„Azt nem tudjuk, hogy tartós folyamatok állnak-e a háttérben, de azt biztos, hogy a tavaly év végi gyárleállások most hosszabbak volt a korábbiaknál, ami magyarázhatja a termeléscsökkenést” – hangsúlyozta Schindele. „A nagy gyárak leállása a beszállítói kört is érintette, miután kevesebb lett a megrendelésük” – tette hozzá. A termeléskiesés nemcsak az exportban, hanem a belföldi értékesítésben is megmutatkozott.

Az ipar egészét tekintve egyelőre nem kell aggódnunk. „Volt olyan ágazat, ahol növekedést mértünk, máshol visszaesett a termelés, de összességében nem mondhatjuk, hogy az ágazatok rosszul teljesítetek volna januárban” – hangsúlyozta a főosztályvezető-helyettes. Kiemelte, hogy mostanra 28 százalékra nőtt a járműgyártás az iparon belül, így az egész termelésre nagy hatással van a járműipar.

Virovácz is úgy véli, a lassulás csak átmeneti. Szerinte a magyar ipari beszerzésimenedzser-index (BMI) erős növekedésre utal, miután a január 53,1 pont után 54,8-re ugrott a mutató értéke februárban, ami jóval magasabb, mint a növekedési küszöbnek számító 50-es szint. A rendelésállománnyal is minden rendben, hiszen nem csak a teljes, de az új rendelések volumene is emelkedik. „Az ipari termelés továbbra is emelkedő pályán mozog” – emeli ki Virovácz, de a tavalyi 7,5 százalékos növekedési ütemhez képest némi lassulásra számít.