Megfontolásra visszaküldte tegnap az Országgyűlésnek a nemzeti otthonteremtési közösségekről (nok) szóló törvényt Áder János köztársasági elnök – közölte az MTI. A jogszabályt egy hete fogadták el a képviselők a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal javaslatára. Áder János visszaküldő levelében azt írta: támogatandó célkitűzés a családok otthonteremtési lehetőségének bővítése állami támogatással, ám ennek végrehajtása áttekinthető, a folyamatban részt vevőknek megfelelő garanciákat biztosító szervezet kialakítását igényli, a működés szigorú hatósági felügyelete mellett. Álláspontja szerint a törvény nem felel meg ezeknek az elvárásoknak, mert tisztázatlan és ellentmondásos rendelkezéseket tartalmaz a nok és a közösséget működtető, annak vagyonát kezelő szervező jogállásával, szervezetével és működésével kapcsolatban.
A reakcióra nem kellett sokáig várni: a Kormányzati Tájékoztatási Központ közleményében úgy fogalmazott, hogy a kormány tiszteletben tartja Áder János döntését. „A kabinet álláspontja szerint az államfő által felvetett kérdések a részletszabályokat tartalmazó kormányrendeletben rendezhetők. A kormány arra kéri az Országgyűlést, hogy a törvényalkotási bizottság a lehető leghamarabb vegye napirendre a kérdést annak érdekében, hogy a nemzeti otthonteremtési közösségek mihamarabb megkezdhessék működésüket. A bankrendszer kifogásait értjük, ugyanakkor a bankhitelek mellett további finanszírozási lehetőségekre van szükség annak érdekében, hogy több új lakás és ház épüljön Magyarországon. A nemzeti otthonteremtési közösségek jól segítik ezt a célt, egyúttal hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez és ahhoz, hogy több gyermek szülessen Magyarországon” – írták. Gulyás Gergely, a törvényalkotási bizottság elnöke pedig az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy a lehető leghamarabb, akár már a jövő héten az Országgyűlés és annak törvényalkotási bizottsága elé kerülhet a javaslat.
Az elnök lépésének persze inkább elvi jelentősége van: az Országgyűlés elé akár változatlan formában is visszakerülhet a jogszabály, és akkor már semmilyen akadálya nincs annak, hogy azt elfogadja a törvényhozás. Az érdemi változtatás esélyét pedig csökkenti, hogy a homályos részeket a törvényhez kapcsolódó rendeletekkel tisztázná a kabinet. A törvényjavaslatban pedig tényleg több olyan elem is van, amely a jelek szerint részletesebb szabályozásra szorul. Ilyen például az MNB felügyeleti jogkörének kérdése, illetve az, hogy a jogalkotó hogyan is képzeli el a nokok átlátható és ellenőrizhető működésének biztosítását.
A lakásépítések ösztönzése – amely a nok intézményének bevezetésének deklarált célja – persze kétségtelenül érthető: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tavaly mindössze 12 515 új lakás építésére adtak ki engedélyt Magyarországon, ami ugyan 29,9 százalékkal több az egy évvel korábbinál, de nagyon messze van a piac normális működéséhez, a lakásállomány fejlesztéséhez szükséges mennyiségtől.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.