Lefékezett a kiskereskedelem

Januárban az elmúlt évekhez viszonyítva szokatlanul gyengén teljesített a hazai kiskereskedelem. A boltok forgalma a naptárhatástól megtisztítva csupán 2,1 százalékkal nőtt az első hónapban az egy évvel korábbihoz képest – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első becsléséből. Tavaly januárban még 9,1 százalékos bővüléssel indult az év, amely egészében 5,7 százalékos átlagos növekedéssel zárt. De még 2014 is 6,1 százalékos ütemmel startolt, utoljára 2013-ban volt ennél is rosszabb évkezdet, amikor 2,5 százalékkal esett vissza a forgalom az első hónapban.

Az élelmiszerek eladása még vissza is esett 1,5 százalékkal, miközben egy évvel korábban még 7,2 százalékkal bővült. Szerencsére az alacsony benzinár miatt az üzemenyag-vásárlások 4,4 százalékkal növekedni tudtak, a különféle iparcikkekből pedig 5,7 százalékkal adtak el többet, ám az előző januárban az előbbi termékcsoport még 11, utóbbi pedig 9 százalékos ütem felett járt. A KSH szerint a lassulás túlnyomóan a magas bázis hatásának eredménye, mivel felfelé korrigálták az egy évvel ezelőtti adatokat. Ebben ugyanakkor nagymértékben szerepet játszhatott az online pénztárgépek bevezetésének „fehérítő” hatása, amely az idén már valószínűleg teljesen kikopik a statisztikából.

A Blokkk.com nevű szakportál még azt is megkockáztatja, hogy a növekedési ütemnek akár a fele is a nagyobb számlaforgalom javára volt írható az online kasszarendszer kiépítésének 2014-es időszakában, illetve 2015-ben.

48 milliárd forintért vásároltak ilyen termékeket az internetes áruházakban. Számítástechnikai eszközökre és a játék, kultúra kategóriába tartozó árucikkekre egyaránt 35-35 milliárd forintot költöttek a világhálón a hazai fogyasztók. A leggyorsabban bővülő szektor ugyanakkor a szépség, egészség volt, amelynek forgalma 20 százalékkal nőtt 2015-ben az előző évhez képest. Az átlagot meghaladó, 17 százalékos fejlődést mértek az otthon, kert kategóriában is. A magyar online kiskereskedelmi piacra a nagyfokú koncentráció jellemző, a tíz legnagyobb piaci szereplő összesített forgalma 77 milliárd forint volt tavaly, vagyis a teljes szektor bevételének közel 30 százalékát tudhatták magukénak. A GKI elemzése szerint jóval magasabb az átlagos kosárérték az online áruházakban, mint a hagyományosakban. A webes boltokban átlagosan 10,1 ezer forintért vásároltak tavaly a fogyasztók egy-egy alkalommal, míg az offline üzletekben 2,5 ezer forintért.

48 milliárd forintért vásároltak ilyen termékeket az internetes áruházakban. Számítástechnikai eszközökre és a játék, kultúra kategóriába tartozó árucikkekre egyaránt 35-35 milliárd forintot költöttek a világhálón a hazai fogyasztók. A leggyorsabban bővülő szektor ugyanakkor a szépség, egészség volt, amelynek forgalma 20 százalékkal nőtt 2015-ben az előző évhez képest. Az átlagot meghaladó, 17 százalékos fejlődést mértek az otthon, kert kategóriában is. A magyar online kiskereskedelmi piacra a nagyfokú koncentráció jellemző, a tíz legnagyobb piaci szereplő összesített forgalma 77 milliárd forint volt tavaly, vagyis a teljes szektor bevételének közel 30 százalékát tudhatták magukénak. A GKI elemzése szerint jóval magasabb az átlagos kosárérték az online áruházakban, mint a hagyományosakban. A webes boltokban átlagosan 10,1 ezer forintért vásároltak tavaly a fogyasztók egy-egy alkalommal, míg az offline üzletekben 2,5 ezer forintért. VG-szakértő: Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője A következő hónapokban újra gyorsulhat a kiskereskedelmi forgalom bővülése, éves átlagban 3,5 százalékos növekedésre számítunk a tavalyi – az online pénztárgépek miatti fehéredési hatást is tükröző – 5,8 százalék után. A várakozásokat a növekedés meg is haladhatja, ha a tartósan alacsony olajárak miatt alacsonyabb lesz az infláció, vagy az egyes ágazatokban tapasztalható szakemberhiány miatt gyorsabb a bérkiáramlás. A bolti forgalom növekedését középtávon a lakáspiac várható élénkülése is támogathatja.-->