Üres kézzel a PannErgy-nél

Leszavazta a PannErgy éves közgyűlése azt a részvényesi javaslatot, hogy a társaság fizessen részvényen­ként 20 forint osztalékot. Ez a geotermiában utazó cég közel 13,2 százalékos saját részvényei – melyeket az osztalékfizetésnél nem szabad figyelembe venni – alapján 366 millió forintjába került volna a Budapesti Értéktőzsdén forgó PannErgynek. Ám mivel utóbbi tavalyi, a magyar számviteli szabályok szerinti, 177,6 milliós adózott nyeresége még az osztalékfizetéshez szükséges összeg felét sem érte el, a cégnek meg kellett volna csapolnia eredménytartalékát. Ennek 2015 végi, közel 1,9 milliárdos állománya ugyan bőven nyújtott volna fedezetet, végül azonban a többi tulajdonos inkább azt választotta, hogy a profitot a következő időszak beruházásaira, fejlesztéseire tegyék félre.

Pedig ritkán adódik olyan lehetősége az osztalékfizetést javasló, a PannErgy-részvények mindössze 2,46 százalékát birtokló – a közgyűlési dokumentumokban nem nevesített – részvényesnek, hogy keresztülvigye akaratát. Hiszen hiába halasztották el csaknem két héttel az energetikai cég április 15-re meghirdetett éves közgyűlését, miután azon nem jelent meg a szavazati joggal rendelkezők legalább fele, a második, immár korlátok nélküli összejövetelen is csupán a jegyzett tőke 22,56 százalékát képviselő részvényes jött össze. Mivel a PannErgy 28,09 százaléka felett három nagytulajdonos diszponál, ez azt jelenti, hogy a Benji Invest Kft. (11,51 százalék), az Albrecht Ottó nagyvállalkozó érdekeltségébe tartozó ONP Holdings SE (8,62 szá­zalék), valamint a Nemzeti Eszközgazdálkodási Zrt. (7,96 százalék) valamelyike nem jelent meg a közgyűlésen.