A kamionokat viszik, a buszokat kevésbé

A magyar buszgyártás feltámasztásához, a várható kereslet alakulásához lényeges statisztikai adalékokkal szolgált az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA). Eszerint jobban tennénk, ha inkább a kamiongyártásra fókuszálnánk, azokra ugyanis határozottan erősödő kereslet mutatkozik.

Májusban az EU és az EFTA tagállamaiban az egy évvel korábbinál 11,7 százalékkal több, összesen 23 ezer darab 16 tonnásnál nehezebb kamiont értékesítettek, ebből 375-öt Magyarországon. Európai szinten az első öt hónap 18 százalékos bővülést hozott, 125 ezres darabszámmal. A buszpiacon ehhez képest csordogálnak az események: májusig bezárólag 16 ezer jármű kapott rendszámot, ez szerény 3,5 százalékkal több az egy évvel ezelőttinél. Azaz a 150 darab M3-as metrópótló busz sokadjára elhalasztott beszerzése magyar viszonylatban önmagában is komoly tételt jelent, hiszen idehaza az első öt hónapban – valamennyi méretet beszámítva – összesen 191 buszt adtak el. Kétszer annyit, mint a 325 ezres lélekszámú Izlandon. Ha a Lázár János miniszter által felvázolt, 2020-ra évi ezerdarabosra felfuttatandó hazai buszgyártási kapacitást vesszük alapul, akkor is többszázas tételben kell piacot találni külföldön a hazai gyártású járműveknek. Ez pedig a lanyha a fejlődést mutató uniós piac helyett elsősorban a Balkánt és Oroszországot jelentheti.

A kereskedelmi célú járművek – a kisteherautótól a buszon át a dömperig bezárólag – összforgalma immár folyamatosan 17. hónapja nő az EU-EFTA országcsoportban. Májusban 16,4 százalékkal több, 187 ezer darabot adtak el, míg az első öt hónap 978 ezres száma 13,1 százalékos növekedést takar.

Az adósságválság miatt recesszióba süllyedt, majd onnan kiemelkedett Olaszország és Spanyolország áll szinte mindenben az élen: a krízis miatt elmaradt fejlesztéseket, cseréket bonyolítják. Év eleje óta a spanyolok 36, az olaszok 14 százalékkal vettek több kereskedelmi járművet az előző évinél.