A Microsoft készpénzben fogja kifizetni a LinkedIn üzleti közösségépítő portál vételárát, a 26,2 milliárd dollárt. Ehhez a vállalat hitelt fog felvenni a piacról, noha a kasszájában majd százmilliárd dollár, vagyis a vételár majd négyszerese pihen. Csakhogy az Egyesült Államok határain kívül, ottani szemszögből tehát offshore-területen. Ha az amerikai Microsoft a szintén amerikai LinkedIn kifizetéséhez hazavinné a szükséges összeget, akkor közel tízmilliárd dollárt bukna ezen, mivel a repatriált pénzt előbb le kellene adóznia, méghozzá 35 százalékkal.
Ebből a szempontból tökéletesen érthetők a redmondiak üzleti megfontolásai – jegyzi meg a Bloomberg. Mi több, a Microsoft a hitelfelvételen is nyer, hiszen „ötcsillagos” adósnak számít, így az eleve alacsony kamatkörnyezetben rendkívül kedvező feltételekkel jut pénzhez. Ráadásul a kölcsön költségeit leírhatja a társasági adójából. A tavaly hitelei után a cég 9 milliárd dollárral csökkenthette társasági adóját, s a LinkedIn-ügylet is százmillióban mérhető éves megtakarítást hoz ezen a soron.
A spórolás ezen legális módszerét számos nagy cég alkalmazza, a világ legértékesebb vállalatának számító – s külföldön most 180 milliárd dollárt parkoltató – Apple például tavaly Amerikában vett fel hitelt, hogy abból fizesse ki a részvényeseinek járó 6,5 milliárd dollár osztalékot. Tim Cook vezérigazgató akkor azt mondta, „hülye lenne”, ha a rekordalacsony kamatok mellett kínált könnyű hitel helyett hazahozott, majd közel 40 százalékkal leadózott pénzből költekezne.
A Microsoft mindössze 3 milliárd dollárt tart az Egyesült Államokban, s ez – a Moody’s szerint – messze nem elég az idei kifizetésekre. A korábban meghirdetett, 40 milliárd dolláros részvény-visszavásárlási program idei zárását jelentő tízmilliárdos tételre sem látnak fedezetet, a cég ahhoz is hitelt készül felvenni. A hitelminősítő emiatt a Microsoft amúgy kiváló adósbesorolását leminősítést célzó felülvizsgálata alá helyezte.
Hiába lobbiznak a vállalatok, a politika nem enged
Barack Obama elnökségei alatt az amerikai cégek külföldön parkoltatott pénzei megduplázódtak, elérve a 2,4 ezermilliárd dollárt. Az Apple már túllépte a 200 milliárdot, a Pfizernek 193 milliárdja volt külföldön 2015 végén, de a General Electric (104 milliárd) és a Google (58 milliárd) sem siet, hogy hazavigye a profitját. A cégek lényegesen alacsonyabb adóteher mellett hazavinnék a pénz nagy részét, de eddig sikertelenül lobbiztak. Utoljára George Bush elnök hirdetett átmeneti adókönnyítést még 2005-ben, akkor 35 helyett 5,25 százalékos adó mellett vitte haza profitját közel 800 cég, csaknem 300 milliárd dollárt. Hasonló alkalom egyelőre nem lesz.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.