Egyre többet költünk

Nem csoda, ha sokan úgy érzik, hogy egyre hosszabb sorokat kell kiállni a boltokban vagy éppen a benzinkutakon. Áprilisban ugyanis a statisztikai hivatal részletes adatai szerint 6,7 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom a márciusi 4,3 után, ami arra utal, hogy a fogyasztás még erősebb hajtóereje lehet a gazdasági növekedésnek, mint eddig volt. A forgalom még magasabb is volt (0,3 százalékponttal), mint az előzetes becslés. A kiskereskedelem bővülését hajtja, hogy az emberek jóval több pénzt vihetnek haza, mint tavaly. A nettó keresetek kiugró mértékben, csaknem 8 százalékkal növekedtek az év első négy hónapjában, ami a személyi jövedelemadó egy százalékpontos csökkentése és a minimálbér nagymértékű növelése mellett a versenyszféra és a költségvetési szektor béremelésének egyaránt köszönhető. A keresetek értékét növeli, hogy nincs infláció, így a pénzromlás sem erodálja a vásárlóerőt, ennek köszönhetően pedig a reálkeresetek egy évtizede nem látott mértékben nőnek.

Az áprilisi forgalomnövekedésnek az is lökést adhatott, hogy a kormányzat meghátrált, és több mint egy év után hirtelen megsemmisítette a vasárnapi zárvatartásról szóló szabályozást. A hónap második felében már kinyithattak az üzletek a hét utolsó napján is, ami további vásárlásra buzdíthatott. A nyitvatartásnak köszönhetően kissé kevésbé lesznek zsúfoltak a boltok, miután az emberek újra visszaszoknak a vasárnapi vásárlásra. Az élelmiszerüzletekben közel 4 százalékkal nőtt a volumen, míg a nem élelmiszer kiskereskedelemben kiugró mértékű, több mint 11 százalékos bővülést mért a hivatal. Ez annak köszönhető, hogy valósággal robbant a ruha- és cipőboltok forgalma, de érdemben bővültek a bútor-, műszakicikk- és a könyveladások is. A használt cikkek forgalma 9 százaléknál is nagyobbat esett, ami szintén arra utal, hogy a háztartások anyagi helyzete összességében javul. A töltőállomások forgalma 3,5 százalékkal növekedett.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében azt írta, hogy az euró­pai 2,4 százalékos átlag felett nőtt a hazai kiskereskedelem, s a negyedik legjobbak vagyunk az unióban. A háztartások fogyasztási kiadásai 2003 óta nem látott mértékben nőnek – mutat rá az NGM, több elemző azonban azt is hozzáteszi, hogy még most sem értük el a válság előtti fogyasztási szintet.

Az év első négy hónapjában majdnem 5 százalékkal nőtt a forgalom. Elemzők szerint a kiskereskedelmi forgalom növekedése az év második felében is folytatódhat, s ezzel a GDP-növekedés húzóereje lehet a fogyasztás. A lakosság óvatossági megfontolásai egyre inkább oldódnak, miután megszabadultak a devizahitelek kiszámíthatatlan tőrlesztőrészleteitől, s a lakosság elkezdte pótolni a világgazdasági válság után elhalasztott fogyasztást is. A lakásépítések felpörgése pedig nemcsak a hanyatló építőiparnak nyújthat támaszt, de tovább pörgetheti a fogyasztást is, miután a házépítések növelik a tartós fogyasztási cikkek keresletét is. Ugyan az év második felében az infláció visszatérhet, de még így is 4-6 százalék közötti reálbér-emelkedés várható, ami stabil alapot ad a kiskereskedelem bővülésének.