Az áprilisinál lassabb, de még mindig impozáns 6,3 százalékos volt az export növekedési üteme májusban – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. A behozatal az ötödik hónapban 2,4 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. (Áprilisban a kivitel 8,8 százalékkal nőtt, míg az import 3,9 százalékkal.) Az áruforgalom alakulása visszatükrözi az ipar gyengébb májusi teljesítményét, illetve – az import értékénél – az alacsonyabb energiaárakat is (ami egyúttal a cserearány további javulására utalhat). A májusi külkereskedelmi aktívum így 755 millió euróra (vagyis 238 milliárd forintra) rúgott, ami ugyancsak kisebb az áprilisi 989 millió eurónál. Az adatok szerint továbbra sem látszik a keleti és déli nyitások politikájának eredménye, a kivitel 81, a behozatal 77 százalékát az Európai Unió tagállamaival bonyolítottuk le.
Az első öt hónapban a kivitel értéke 38,3 milliárd euró (11 949 milliárd forint) volt, a behozatalé 34,0 milliárd euró (10 636 milliárd forint). Az export 3,2, az import 1,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Május végéig a halmozott külkereskedelmi többlet 4,2 milliárd euró (1313 milliárd forint) volt, ami 720 millió euróval nagyobb az egy évvel korábbinál.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a külkereskedelmi adatok alátámasztják, hogy a GDP első negyedéves fékezése után a második negyedévben érdemben gyorsulhat a gazdaság, míg a nettó export szignifikánsan hozzájárulhat a növekedéshez. Az elemző úgy véli: az év hátralevő részében fennmaradhat az export növekedése, amit támogat a hazánkban gyártott egyes autómodellek frissített változatainak júniusi forgalomba hozatala, az európai gazdaság lassú, de stabil növekedése, valamint az európai autóeladások dinamikus, egyes hónapokban két számjegyű emelkedése is.
A brit népszavazás hatásai ezzel szemben enyhén mérsékelhetik a kivitel dinamikáját – véli az elemző. Idén a tavalyinál is alacsonyabb olajárak miatt a külkereskedelmi többlet 8,9 milliárd euró fölé emelkedhet. A külkereskedelem rekordmértékű többlete a nemzetgazdaság külső finanszírozási képességének masszív többletét is támogatja, így a nettó külső adósság a következő években eltűnhet, de nem kizárt, hogy az évtized végére az ország nettó külső hitelezővé válik – hangsúlyozza ismételten Suppan, aki szerint ez az ország hitelminősítésében is meg kell hogy mutatkozzon.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.