Az iparral lassult az export bővülése

Az áprilisinál lassabb, de még mindig impozáns 6,3 százalékos volt az export növekedési üteme májusban – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. A behozatal az ötödik hónapban 2,4 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. (Áprilisban a kivitel 8,8 százalékkal nőtt, míg az import 3,9 százalékkal.) Az áruforgalom alakulása visszatükrözi az ipar gyengébb májusi teljesítményét, illetve – az import értékénél – az alacsonyabb energiaárakat is (ami egyúttal a cserearány további javulására utalhat). A májusi külkereskedelmi aktívum így 755 millió euróra (vagyis 238 milliárd forintra) rúgott, ami ugyancsak kisebb az áprilisi 989 millió eurónál. Az adatok szerint továbbra sem látszik a keleti és déli nyitások politikájának eredménye, a kivitel 81, a behozatal 77 százalékát az Európai Unió tagállamaival bonyolítottuk le.

Az első öt hónapban a kivitel értéke 38,3 milliárd euró (11 949 milliárd forint) volt, a behozatalé 34,0 milliárd euró (10 636 milliárd forint). Az export 3,2, az import 1,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Május végéig a halmozott külkereskedelmi többlet 4,2 milliárd euró (1313 milliárd forint) volt, ami 720 millió euróval nagyobb az egy évvel korábbinál.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a külkereskedelmi adatok alátámasztják, hogy a GDP első negyedéves fékezése után a második negyedévben érdemben gyorsulhat a gazdaság, míg a nettó export szignifikánsan hozzájárulhat a növekedéshez. Az elemző úgy véli: az év hátralevő részében fennmaradhat az export növekedése, amit támogat a hazánkban gyártott egyes autómodellek frissített változatainak júniusi forgalomba hozatala, az európai gazdaság lassú, de stabil növekedése, valamint az európai autóeladások dinamikus, egyes hónapokban két számjegyű emelkedése is.

A brit népszavazás hatásai ezzel szemben enyhén mérsékelhetik a kivitel dinamikáját – véli az elemző. Idén a tavalyinál is alacsonyabb olajárak miatt a külkereskedelmi többlet 8,9 milliárd euró fölé emelkedhet. A külkereskedelem rekordmértékű többlete a nemzetgazdaság külső finanszírozási képességének masszív többletét is támogatja, így a nettó külső adósság a következő években eltűnhet, de nem kizárt, hogy az évtized végére az ország nettó külső hitelezővé válik – hangsúlyozza ismételten Suppan, aki szerint ez az ország hitelminősítésében is meg kell hogy mutatkozzon.