Erre senki nem számított: alulmúlta a várakozásokat a harmadik negyedéves GDP
Minden elemzői várakozást alulmúlt a magyar gazdaság harmadik negyedéves teljesítménye: a Központi Statisztikai Hivatal szerda reggeli közlése szerint a június és szeptember közötti három hónapban a nyers adatok alapján éves bázison 0,8 százalékkal, a kiegyensúlyozott adatok szerint 0,7 százalékkal, míg negyedéves bázison pedig 0,7 százalékkal csökkent a hazai GDP. A második negyedéves növekedésmegbicsaklás és 0,1 százalékos visszaesés után tehát annyira nem adott magáról életjelet magyar gazdaság, hogy helyette tovább csúszott vissza. Ezzel 2022 második fele és 2023 első negyedéve után ismét technikai recesszióban van Magyarország.
A recesszió réme azok után sejlett fel, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter október közepén a Portfolio konferenciáján azt mondta, hogy szerinte rosszabb lesz a negyedéves növekedés, mint azt a piac várja, ugyanis várakozásai szerint közelebb lesz a nullához a GDP bővülése. Az elemzők között volt már, aki egyenesen azt várta, hogy annyira rossz lesz a harmadik negyedéves GDP-adat, hogy az éves növekedés is stagnálás körül alakul.
De még a legpesszimistább elemzői várakozást is felülmúlta a mai adat, ezután az is kérdéses, hogy éves átlagban az 1 százalékos növekedés elérhető-e, nemhogy az 1,5–1,8 százalékos tartomány.
Eddig ugyanis az első három negyedévben összesen 0,7 százalékkal nőtt a kibocsátás. Ahhoz tehát, hogy összejöjjön az 1 százalékos éves átlagos GDP-bővülés, az utolsó negyedévben nagyobb felpattanásra lenne szükség, ennek a jeleit azonban nem látni.
Kizárólag a fogyasztás támaszthatta meg a növekedést
Bár a KSH a részletes adatokat csak később közli, annyit azért elárult:
A bruttó hazai termék volumenének az előző év azonos időszakához viszonyított csökkenéséhez a nemzetgazdaság közel egyharmadát kitevő mezőgazdaság, ipar és építőipar együttes teljesítménye hozzávetőlegesen 2 százalékponttal járult hozzá.
Vagyis jó eséllyel a szeptemberi adatok is kiábrándítók lettek, ezeket még nem közölte a KSH, de már a nyár végén látszott, hogy gondban vannak a legfontosabb szektoraink. Az ipar problémái nem voltak ismeretlenek, de az építőipar augusztusban csalódást keltő számokat produkált annak ellenére, hogy az ágazat rendelésállománya már 20 százalékos pluszban van. A mezőgazdaság is vélhetően megsínylette a nyári nagy aszályt, ennek a három ágazatnak a kibocsátása annyira visszaeshetett, hogy a teljes kibocsátást visszahúzta.
Egyedül a belső fogyasztás és a szolgáltatások mutatnak némi erőt, legalábbis a kiskereskedelmi adatok alapján, a mai adat után az is kérdéses, hogy ez mennyire van így. A KSH szűkszavú közleményében annyit jegyez meg, a visszaesést mind a piaci és mind a nem piaci szolgáltatások fékezték.
Jövőre jöhet a nagyobb növekedés
A jövő azonban már változhat, a Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők szerint 2025-ben már egy kiegyensúlyozottabb szerkezetű növekedés várható, ehhez azonban az iparnak és az építőiparnak is mielőbb magára kellene találnia. A mostani várakozások szerint mindkét ágazatnál eljöhet a fordulat, miközben a bérdinamika továbbra is robusztus marad, tehát a belső fogyasztás is megtartja lendületét. Mindezen tényező hatására egyáltalán nem tűnik elérhetetlennek a 3 százalékos gazdasági növekedés, ráadásul a kormányzat október közepén bejelentett gazdaságösztönző csomagjának pontos hatásait egyelőre nem ismerjük. Ezért is mondhatta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy eseményen, ha tippelhetne, akkor 2025-ben 3,4 százalékkal nőhet a GDP.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.