Drágább lesz a kávé és csokoládé, kiakadtak az automatások

Eldőlt, hogy az étel- és italautomatákat is bekötik a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV), az online pénztárgépekhez hasonlóan. A Nemzetgazdasági Minisztérium terve szerint január 1-jével kell online-ná tenni az automatákat. Bár régóta szó van róla, a tárca rendelettervezete meglepte az érintetteket: szerdán jelent meg a kormány honlapján, és csak csütörtökön, a hivatali munkaidő végéig véleményezhették.

Az automata forgalmáról szóló adatokat a gépekbe épített automata felügyeleti egység (AFE) fogja rögzíteni, tárolni és elküldeni a NAV-nak, legfeljebb 60 perces késedelemmel. A rendelettervezet szerint az automatás cégeknek kötelezően szerződést kell majd kötniük egy felügyeleti szolgáltatóval, amely a technikai lebonyolításért felelős cég lesz, beszereli a felügyeleti egységet, és szervizeli, ha kell. Felügyeleti szolgáltatók azok a cégek lehetnek, amelyek – az online kasszákat forgalmazó cégekhez hasonlóan – forgalmazási engedélyt kapnak automata felügyeleti egységre. 

A tervezet hidegzuhanyként érte az automatás cégeket, és kongatják a vészharangot, hogy ez tönkreteheti az évente 20-25 milliárd forintos forgalmat bonyolító szektort. A Magyar Ital- és Áruautomata-szövetség elnöke a Világgazdaságnak azt mondta, a tervezet egy gyászjelentés, amellyel sok év egyeztetése veszett kárba. Szöllősi Balázs szerint a jogszabályból kimaradtak azok a pontok, amelyekben megállapodtak a Nemzetgazdasági Minisztériummal. Az automatásoknak három kérése volt: a megoldás tisztítsa a piacot, növelje az állam bevételeit, és zökkenőmentes legyen a bevezetése. A rendelettervezetből mindhárom pontnak nagyjából az ellenkezője fog következni a szövetség elnöke szerint: növekvő feketegazdaság az automatapiacon, csökkenő állami bevételek és bevezetési problémák, mint az online pénztárgépeknél.

Az automata felügyeleti egységgel kapcsolatban is sok a tisztázatlanság: ilyen eszközt állítólag senki sem látott még, senki sem tudja, mennyibe fog kerülni, és mennyi lesz a havi üzemeltetési költsége. A piacon az a hír járja, hogy egy egység 100-150 ezer forintba is belekerülhet, és abszurdnak tartják, hogy ekkora költsége lehet a bekötésnek miközben sok használt italautomata alig ér többet 50 ezer forintnál. A szövetség elnöke szerint egy ekkora költségre nem elég tőkeerősek ezek a vállalkozások. A kormány viszont velük fizettetné meg a bekötést. A 2017-es költségvetésben 1,5 milliárd forintot különítettek el a bevezetés támogatására. A pénz nagy részét gyakorlatilag az automatás cégek adták össze, ugyanis tavaly az automaták kötelező regisztrációja során 34 ezer gép után fizettek be 30 ezer forintos bejelentési díjat.

Azzal sincsenek kibékülve az érintettek, hogy havonta 3–10 ezer forint körül alakulhat a NAV-val való kapcsolattartás költsége automatánként. Sok gép esetében ennél kevesebb a havi átlagos nettó árrés, vagyis az üzemeltető cégek nagy része nem fogja tudni kitermelni – mondta Szöllősi. A szövetség elnöke azt is elképzelhetőnek tartja, hogy ezután sokkal drágább lesz az automatás kávé és a csokoládé, ha egy cég nem akarja lehúzni a rolót.   

A tervezetbe az a megállapodás sem került bele, hogy a nagyon régi automatákat, amelyeket nem lehet felszerelni a felügyeleti egységgel, csak két-három év alatt kell kivonni a piacról. Addig egy matricás rendszerben átalányadót fizettek volna utánuk. A jogszabálytervezet szerint január 1-jétől olyan automata nem üzemelhet, amelybe nem építhető be felügyeleti egység.