Durván megéreznénk a brit turisták elmaradását

Aggódnak a turizmusban érdekelt cégek a Brexit miatt. Az angol font ugyanis azóta megállíthatatlanul gyengül, ami csökkenti a brit turisták vásárlóerejét.

Az Egyesült Királyság állampolgárai a legnagyobb utazók közé tartoznak a világban: 2015-ben közel 66 milliószor utaztak külföldre, amelyek alkalmával 682 millió napot töltöttek el a célországokban, és 39 milliárd fontot (16 669 milliárd forintot) költöttek el – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzéséből. Európában a németek után ők költik a legtöbbet utazásaik során, így az európai turizmus számára egyáltalán nem mindegy, hogy a gyenge font hosszabb távon visszafogja-e a brit turisták vásárlóerejét.

A magyar turizmust és vendéglátást is érzékenyen érintené a brit utazók elmaradása vagy költekezési hajlandóságának csökkenése. Bár tavaly a brit turisták kevesebb mint 1 százaléka kereste csak fel Magyarországot, a szigetországbeli turisták forgalmának növekedése a legdinamikusabb. Ráadásul az utóbbi években részben ők kompenzálják az olyan hagyományos küldő országok visszaesését, mint Németország és Ausztria. A brit látogatók száma 2010-hez képest kétharmadával, a vendégéjszakák száma háromnegyedével nőtt.

A szigetország lakói elsősorban az elmúlt években felpörgő fővárosi „buliturizmusban” jeleskednek, és ugyan csak néhány napot töltenek nálunk, akkor viszont sokat költenek, elsősorban nem is szállásra, hanem éttermekre, bárokra, fürdőkre. A tavaly Magyarországra látogató 588 ezer brit turista összesen 72,3 milliárd forintot költött itt, vagyis egy utazó egy nap alatt mintegy 24 ezer forintot, szemben a külföldiek átlagos 13 ezer forintos költésével. A britek magyarországi turisztikai kiadásait tekintve – folyó áron – 2010-hez képest 87 százalékos emelkedést mért a KSH. A statisztikai hivatal szerint a kereskedelmi szálláshelyekre a britek mintegy hatoda jelentkezett be, 2015-ben 351 ezer brit állampolgár 891 ezer éjszakát fizetett ki. (A többiek egyéb szálláshelyeken, legtöbben vélhetően Airbnb-szállásadóknál, barátoknál, rokonoknál vagy saját ingatlanban szálltak meg.) A brit utazók 85 százaléka Budapestet keresi fel utazása során, ami az átlagosnál jóval erőteljesebb területi koncentrációt mutat. Mindössze 4,4 százalékuk járt a Nyugat-Dunántúlon 2015-ben, a többi turisztikai régiót 1,0–2,7 százalék közötti arányban keresték fel.

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér forgalmi adatain is jól lemérhető a brit forgalom dinamizmusa. 2015-ben Budapest és az Egyesült Királyság légikikötői között 10,5 ezer kereskedelmi járat fordult meg, ezeken összesen 1,6 millióan utaztak. Ennél több járat csak Németország felé ment, az utasszámot tekintve viszont az Egyesült Királyság 2014 óta az első helyen áll. 2010-hez képest 71 százalékkal nőtt az Egyesült Királyság viszonylatában lebonyolított légi utazások száma, és ez az ütem jelentősen meghaladja a teljes reptéri forgalomban tapasztalt 26 százalékos emelkedést.

40 százalékkal nőtt az elmúlt három hónapban, a nyári időszakban a legtöbbet egy éjszakáért Siófokon, Hajdúszoboszlón és Balatonfüreden kérik a vendégektől. A megelőző három hónapban minden ötödik belföldi szállást SZÉP-kártyával fizettek ki a magyarok, ami a tavalyi negyedévhez képest 12 százalékos növekedést jelent. Nemcsak a darabszám, de az átlagár is nőtt, mintegy 2,3 százalékkal, és elérte az 58 337 forintot.

40 százalékkal nőtt az elmúlt három hónapban, a nyári időszakban a legtöbbet egy éjszakáért Siófokon, Hajdúszoboszlón és Balatonfüreden kérik a vendégektől. A megelőző három hónapban minden ötödik belföldi szállást SZÉP-kártyával fizettek ki a magyarok, ami a tavalyi negyedévhez képest 12 százalékos növekedést jelent. Nemcsak a darabszám, de az átlagár is nőtt, mintegy 2,3 százalékkal, és elérte az 58 337 forintot. -->