Londonban érdemes műtárgyat vásárolni

A Brexit miatt sok sebből vérző London a világ egyik legfontosabb művészeti központja is, így nem meglepő, hogy a nemzetközi szaksajtó gyorsan elkezdte számba venni a kilépés következményeit. A Blouin Artinfo a népszavazás előtt két héttel végzett el egy felmérést a műtárgypiaci tanácsadókat tömörítő PAIAM brit tagjai között: csaknem 80 százalékuk az unióban maradást preferálta, és arra számítottak, hogy a szavazás végeredménye is ez lesz. Arra a kérdésre, hogy „a Brexit milyen hatással lenne az Egyesült Királyság művészeti piacára”, csak a megkérdezettek 9 százaléka válaszolt úgy, hogy az pozitív lesz, 33 százalékuk semlegesnek gondolta, a többség azonban negatív következményeket várt.

A műkereskedelmi portál a népszavazás után is megkérdezett műkereskedőket, galériák és árverezőházak vezetőit, akik kiemelték: azonnal érvényesült a font zuhanása a dollárral szemben. Ez elsősorban a nemzetközi vásárlóknak kedvez, természetes, ha sokan kihasználják a lehetőséget. A bizonytalan időszakot a galériások úgy szeretnék átvészelni, hogy rámutatnak: a legjobb a tanácsadókra támaszkodni.

Egyelőre minden marad a régiben – nyilatkozta a Christie’s szóvivője, Catherine Mansons –, a jogszabályi keretek csak azután változnak majd, ha a politikai folyamat letisztul. „Megszoktuk, hogy világszerte alkalmazkodjunk a változó politikai, jogi és kulturális keretekhez. Tapasztalataink szerint a műgyűjtés életforma.”

A legfontosabb kortárs művészeti vásár, az Art Basel igazgatója, Marc Spiegler, úgy látja: nehéz elképzelni, hogy az EU-n kívüli lét előnyös lenne a brit galériáknak a globális piacon, és valószínűleg művészeik nemzetközi karrierjének se tesz jót. Robert Read, a Hiscox biztosítótársaság privát kollekciókkal foglalkozó vezetője viszont nem hiszi, hogy a Brexit nagy hatással lesz a művészeti piacra azon túl, hogy rövid távon vonzóvá teszi a fontban való vásárlásokat. A brit régiségkereskedők szövetsége (BADA) sajtóközleményben hívta fel a brit kormány figyelmét: itt a lehetőség az antik és a kortárs piac támogatására, olyan szakpolitika kidolgozására, amely a brit művészeket segíti. A BADA szerint az uniós jogszabályok nehézségeket okoztak a művészek követői jogainak kezelésében, ha a brit műkereskedők az EU más országaiban adták el az alkotásokat.