Tarsoly Csaba aggódik a befektetők pénzéért

Még a börtönben is azon dolgozunk, hogy a Quaestor-csoport ügyfeleinek vagyonát megtartsuk és gyarapítsuk – tett meglepő kijelentést Tarsoly Csaba, a Fővárosi Törvényszéken tegnap kezdődött brókerper elsőrendű vádlottja. Ezzel a vád szerint csaknem 32 ezer ügyfelének összesen 77 milliárd forintos kárt okozó cégcsoport alapítója és feje arra utalt, hogy az egykor szintén a Quaestorhoz tartozott Győri ETO-nak az általa 2014-ben az RB Leipzignek eladott Kalmár Zsolt után 200 millió forint jár, mivel a keletnémet klub feljutott a Bundesliga első osztályába. S Tarsoly nem szeretné, ha ez az összeg eltűnne a 47 Quaestor-cég ellen folyó vég- és felszámolási eljárásokban.

Az ügyész szerint Tarsoly és tíz vádlott-társa közel sem volt ilyen gondoskodó klienseivel szemben az utóbbi húsz évben. Amikor 1996-ban rájöttek arra, hogy nincs elég forrásuk, létrehoztak egy technikai, T2 nevű számlát, amely azt követően a fiktív ügyletek elfedésére szolgált. (Hasonlóan ahhoz a számlához, amelyet a Buda-Cash Brókerház nyitott meg 2015 elején egy kitalált személy, Karácsony Miklós nevére.) A mérlegegyensúlyt úgy teremtették meg, hogy a T2 számla akkora mínuszt mutatott, amekkora pluszpénzre volt szüksége a Quaestor-csoport folyamatosan növekvő hiányának eltüntetéséhez – jellemezte a módszert az ügyész.

Tarsolyék kezére játszott, hogy hiába alakult meg az értékpapírügyletek elszámolására 1997 elején a Központi Elszámolóház és Értéktár (Keler), az ügyfelek akkor még nem tudták ellenőrizni, hogy a Quaes­tor által nekik kimutatott adatok megegyeznek-e a Kelerben szereplőkkel, vagyis azt, hogy megvan-e a pénzük és a befektetésük. (Jól jelzi a magyarországi állapotokat, hogy ennek technikai feltételeinek a megteremtéséről csak a tavaly tavasszal kirobbant brókerbotrányokat követően kezdtek gondoskodni az állami illetékesek.)

Az ügyészség szerint 2001-ben már 10 milliárdos hiányban volt a Quaestor-csoport, amit hamis könyveléssel fedtek el, a felügyeletnek naponta, havonta és negyedévente küldött jelentéseket pedig meghamisították. Egyúttal tízéves lejáratú, ingatlanfinanszírozást szolgáló kötvényeket bocsátottak ki. Ezek még valódi kötvények voltak, amelyeket valódi ügyfelek jegyeztek le. Ám amikor 2004–2005-ben azok törlesztéséhez nem volt elegendő forrás, immár fiktív kötvényeket kezdtek árulni. A Quaestor-csoport 2006-ra már 15 milliárdos mínuszba került, annak ellenére, hogy 49 milliárdnyi kötvényt bocsátott ki, amelyek közül egyre nagyobb lett a fiktívek aránya. Eközben már 2003-ban hozzányúltak az ügyfelek állampapírjaihoz, azokat jogtalanul eltulajdonították.

A vádhatóság szerint a befektetők sem azt nem tudhatták, hogy nagyarányú, nem létező kötvényértékesítés történt, sem azt, hogy a csoport eleve fizetésképtelen, így a visszaváltáskor vagy az adott kötvény lejáratakor reálisan csak addig juthatnak a kötvények kamattal növelt tőkéjéhez, amíg az új kötvényvásárlók több pénzt hoznak, mint amennyit a részükre ki kell fizetni, illetve amíg lejáratkor a kötvény tőke- és kamattörlesztéseként elfogadják az újabb vállalati kötvényeket. Arról, hogy ez csalássorozatot hogyan nem vette észre közel húsz éven át a felügyelet, a tegnapi tárgyaláson nem esett szó.

Vádpontok

A több mint 2500 oldalas vádirat öt vádpontban 5458 rendbeli csalást és sikkasztást ró a Quaestor-per 11 vádlottjának terhére. A Tarsoly Csabát érintő cselekmények száma a vád szerint 753 rendbeli. Csalás miatt az ügyészség az 50 millió forintosnál nagyobb kárt szenvedett 232 befektető sérelmére elkövetett cselekmények miatt emelt vádat. Az összes vádbeli cselekmény elkövetési értéke mintegy 77 milliárd forint, az ügynek több mint 30 ezer sértettje van.