Az elmúlt tizenöt évben jelentősen átalakult a beutazó turizmus szerkezete: Budapesten és vidéken egyaránt nőtt a szabadidős vendégek (városlátogatók, wellnessezők) részaránya, miközben csökkent az üzleti vendégek részesedése – derült ki a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) legfrissebb tanulmányából. A KSH adatai szerint 2008-ban a Magyarországra látogató külföldi vendégek 15,9 százaléka érkezett üzleti, 84,1 százaléka szabadidős céllal, míg 2015-re ugyanez az arány 5,6-94,4 százalékra módosult. Ez azt jelenti, hogy 2008 és 2015 között az üzleti céllal érkezők száma 28,2 százalékkal csökkent, a szabadidős motivációval érkezőké 80,2 százalékkal nőtt.
Az üzleti célpontként való szereplésünk romlását jól mutatja, hogy a Nemzetközi Konferenciák és Kongresszusok (ICCA) tavalyi felmérése szerint Magyarország (másodmagával) a 36–37., Budapest a 19–20. helyen végzett, ami két hellyel gyengébb az előző évinél. Ugyanezen a listán 2007-ben Budapest még a 7. volt. Ezzel nyilván összefügg, hogy a Világgazdasági Fórum által készített Turizmus és Utazás Versenyképességi Világranglistán is romlott a teljesítményünk: tavaly a 141 országból Magyarország a 41. helyen végzett, ami komoly visszaesés a 2008-as 33. hely után. Az MSZÉSZ tanulmánya szerint a minőségi, magasabb költőképességű vendégek részarányának növelése a magyar turizmus elemi érdeke, ezért fontosnak tartják, hogy az új budapesti kongresszusi központ megépítése ne késlekedjen tovább, és legkésőbb 2019-ben – lehetőleg erős nemzetközi marketingtámogatással – nyíljon meg.
A küldő országok sorrendje is jelentős átalakuláson ment át. Bár továbbra is Németországból érkezik a legtöbb turista, 2015-ben 1,4 millió vendégéjszakát töltöttek Magyarországon, de ezek száma 2000 óta 47,5 százalékkal csökkent. Az Egyesült Királyság a második legnagyobb beutazó piacunk lett: a növekedés 15 év alatt 167,9 százalékos volt, azaz az éves átlagos növekedés meghaladta a 10 százalékot. Megduplázódott a vendégéjszakák száma Franciaországból, több mint 50 százalékkal nőtt Olaszországból.
A 2000-ben még a tíz legnagyobb piacunk között szereplő Hollandia, Japán, Izrael és Spanyolország tavaly már fel sem fért a tíz legjelentősebb küldő ország listájára. Ezek helyét átvette Oroszország, Csehország, Lengyelország és Románia. Egyes kelet-európai piacokról a növekedés különösen magas volt: a cseh turisták több mint kilencszer, az oroszok több mint ötször, a lengyelek és a románok csaknem négyszer több szállodai vendégéjszakát töltöttek el nálunk tavaly 2000-hez képest. Feltűnő, hogy – a többi szomszédos, földrajzilag közeli országnál tapasztalt növekedéshez képest – Ausztriából 15 év alatt a szállodai vendégéjszakák számának emelkedése szerényebb, csak 28,8 százalékos volt.
Az ezredforduló óta a magyar szállodai vendégéjszakák 78 százalékkal nőttek, ezen belül a külföldieké 86 százalékkal. Utóbbi azonban kizárólag a budapesti hotelekben realizálódott, vidéken nem nőtt a külföldiek forgalma. A szállástípusok iránti kereslet is alaposan átrendeződött: 2010 és 2015 között a külföldiek 45 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el a szállodákban, viszont 725 százalékkal többet az olcsóbb panziókban, hostelekben, turistaszállókon. A fapados légitársaságok alacsony jegyáraikkal Európa számos városából Budapestre csábították az alacsony költőképességű külföldi vendégeket.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.