Brüsszel után újabb pofon

Jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Magyar Mérnöki Kamara a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz egy összesen 2,5 milliárd forintra becsült értékű munkára kiírt tervezői megatender miatt. „A közbeszerzési eljárás vizsgálatát azért kértük, mert a kiírás egyes elemei jogszabályellenesek” – mondta el a Világgazdaságnak Barsiné Pataky Etelka, a kamara elnöke. A kamara a vonatkozó törvény és kormányrendeletek alapján olyan rendszert dolgozott ki, ami általában a minőségi munka egyik feltétele: tervezői munkát csak az vállalhat, aki a köztestület tagja, és ahhoz szerezhet jogosultságot, ami képzettsége és szakmai tapasztalata, referenciái alapján indokolt. Ezen kategorizálással közhiteles nyilvántartásban szerepelnek a mérnökök – vázolta a rendszert az elnök. A közbeszerzési felhívásokban ezt a feltételrendszert és nyilvántartást kell figyelembe venni, ehelyett a kiírás helyenként eltér ettől, lehetővé teszi, hogy olyanok is elindulhassanak a közbeszerzési pályázatokon, akik a kamarai minősítést nem szerezték meg.

„Nem szívesen állítunk meg projekteket, ezt eldönteni a Döntőbizottság feladata” – szögezte le Barsiné Pataky Etelka arra a kérdésre, hogy a tender leállítását kérik-e. Hozzátette, a kamara a tagság jelzése alapján lépett, a cél az, hogy a tervezés minőségét garantálják.

A szóban forgó közbeszerzési eljárást egy állami cég, a fejlesztési tárca fennhatósága alá tartozó Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. (NEFPI) írta ki. Ez a szervezet menedzseli az uniós forrásokból megvalósuló szennyvíz-, illetve ivóvízminőség-javító projekteket, ezekhez kapcsolódik a szóban forgó mérnökpályázat. Eddig a NEFPI-t csak az Európai Bizottság kritizálta, mégpedig a 2014 és 2020 közötti uniós finanszírozási ciklusban tervezett viziközmű-beruházásokra kiírt unortodox közbeszerzési eljárások miatt. Amint arról beszámoltunk, nem konkrét projektenként írta ki a feladatot, hanem lényegében központosította az eljárást, összesen 420 milliárd forintnyi keretközbeszerzést hirdetett meg hat tömbben. A régiónként 70 milliárd forintot négy nyertes viheti el, ezek építhetik a térségben a közműveket 2020-ig, mások nem rúghatnak labdába. Az építési beruházásokhoz hasonlóan a tervezési feladatokra is központosított óriáspályázatot hirdetett meg a NEFPI. A különbség annyi, hogy ezt a tendert három részre bontották (a beruházás költsége és a lakosságszám alapján), és a kivitelezéshez képest némileg szűkebbre szabták a versenyt: a kiírás szerint itt nem régiónként négy, hanem részenként három nyertessel kötnek keretmegállapodást. 

Az Európai Bizottság egyebek között azt kifogásolta – és a kivitelezésre kiírt tender felfüggesztését kérte az alapkérdések tisztázásáig –, hogy ezzel a technikával évekre kőbe vésik a nyertes kivitelezőket, ez pedig nem versenybarát megoldás. Ugyanez igaz egyébként a tervezői tenderre is.