Felpörgött a lakáspiac

Az első fél évben 13 236 ezer lakás építésére adtak ki engedélyt, ez 237 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest, vagyis több mint a duplájára nőtt az építkezést tervezők száma, ami egyúttal kimagasló négyéves csúcsot is jelent – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrisebb adataiból. A használatba vett új építésű lakóingatlanok száma egyelőre jóval kisebb mértékben, 11 százalékkal, 3420-ra emelkedett.

A növekedésre már korábban is számítani lehetett, fokozatosan egyre több új lakás kerül a piacra, emellett az engedélyek számának jelentős emelkedése az építkezési kedv fokozódását mutatja – hangsúlyozta Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. Bár a több mint 13 ezer kiadott lakásépítési engedély komoly növekedést jelent, főleg az alacsony bázis miatt, de ez a darabszám még viszonylag kevésnek számít, ennél több új lakóingatlant is elbírhat a piac. A következő időszakban tovább nőhet a piacon megjelenő új építésű lakások száma, de nagyobb bővülés inkább jövőre várható.

A piaci élénkülést támasztják alá az Ingatlan.com legfrissebb adatai is: júliusban 25 százalékkal több új építésű lakóingatlant hirdettek eladásra, mint egy évvel korábban. „Egyértelműen látható a növekedés, az első fél évben az engedélyek számának kiugró emelkedése azzal is magyarázható, hogy idén februárban tisztázódtak a kormányzati lakástámogatási rendszer részletei, és több beruházó csak a módosítások után, a második negyedév során vágott csak bele az építkezésbe, vagy kért engedélyt a tervezett lakások fejlesztésére” – emelte ki kommentárjában Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Ugyanakkor csak a nagyobb városokban és a fővárosban pörög az ingatlanpiac. Miközben az első fél éveben a megyei jogú városokban 36, a többi városban 13, Budapesten pedig 9 százalékkal nőtt az épített lakások száma, addig a községekben 21 százalékkal csökkent. Az új lakások áfájának csökkentése ellenére némileg visszaesett az önerős építkezések aránya, hiszen a természetes személyek által épített lakások aránya 57-ről 46 százalékra csökkent, a vállalkozások által építetteké 43-ról 54 százalékra emelkedett. Így nem csoda az sem, hogy az új lakóépületek között 54-ről 43 százalékra csökkent a családi házban épült lakások aránya, míg a többszintes, többlakásos épületekben használatba vetteké 35-ről 46 százalékra nőtt.

Hiány lehet beépíthető telkekből

A lakásépítések számának további növeléséhez elengedhetetlen, hogy az önkormányzatok a potenciális helyszíneket előkészítsék a magánépítkezők, illetve a beruházók számára – hangsúlyozta a friss adatok kapcsán a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület. Enélkül rövid időn belül hiány lesz a beépíthető területekből, ami gátja lesz az új lakások építésének. Emellett a lakásállomány minőségi megújításához a felújítások – és nem csupán az energetikai felújítások – is elengedhetetlenek. A lakásépítésekhez hasonlóan a felújítások is nagy lendületet kapnának, amennyiben ezekre is visszaigényelhető lenne az áfa. Fontos lenne minél több európai uniós forrás felhasználása a 2014–2020-as uniós támogatási időszakban az energetikai lakásfelújításokra. Ez évente nagyságrendileg százezer lakás felújítását jelenthetné, ami a lakásépítések mellett szintén hozzájárulna az építőipar és az építőanyag-ipar felfutásához.