Rendet vágnának az adókedvezmények dzsungelében, előveszik az Apple-t

A washingtoni pénzügyminisztérium arra akarja rábírni az Európai Bizottságot, hogy tegyen le a közösség országaiban különösen kedvező feltételekkel adózó amerikai vállalatok visszamenőleges megadóztatásáról. Igyekezetük érthető, mivel a multik jelenleg is 2400 milliárd dollár körüli összeget parkoltatnak az Egyesült Államok határain kívül, a listavezető 181 milliárd dollárral az Apple volt. Az egyesült államokbeli 35 százalékos társasági adókulcs ugyanis nem teszi vonzóvá a nyereség hazavitelét. A bizottság egy nemzetek felett álló adóhatóság szerepében tetszeleg, és fellépésével a globális adóreformok megvalósulását fenyegeti – írta állásfoglalásában az USA pénzügyminisztériuma –, emellett korlátozza az uniós országok támogatási politikáját és a versenyt. Brüsszel ezzel szemben azt tartja fontosnak, hogy bezárja a kiskapukat, és véget vessen a tagállamok protekcionista és diszkriminatív adópolitikájának, amely azzal, hogy egyes kiemelt cégeket indokolatlanul előnyös helyzetbe hoz, korlátozza a versenyt, egyben megrövidíti az államkasszát. Bár a korlátozásokról szóló szabályozás régóta hatályban van, egyes tagállamok erről nem vettek tudomást. Az EU vizsgálatot indított az Apple, a FIAT Chrysler, a Starbucks, a McDonald’s és az Amazon számára több országban nyújtott egyedi adókedvezmények ügyében, mire Jack Lew pénzügyminiszter szóvá tette, hogy Brüsszel kirekesztő jelleggel csak amerikai vállalatokra „szállt rá”. Ezt Brüsszel cáfolta, mondván, az összes Európában tevékenykedő külföldi vállalat adóoptimalizációs gyakorlatát, kormánnyal kötött megállapodásait vizsgálni fogják – írja a Bloomberg.

Washington amiatt is aggódik, hogy ha az uniós vizsgálatok után sokmilliárdos utólagos adóbefizetésre kötelezik az amerikai cégeket, akkor azok odahaza még kevesebb adót fognak leróni. Az amerikai székhelyű cégek ugyanis megtehetik, hogy a külföldön szerzett jövedelmeiket csak akkor adózzák le, amikor hazaviszik, a büntetéseket is a külföldi tartalékaikból fizetik be. Amikor pedig rászánják magukat a pénzük hazavitelére, levonhatják belőle az unióban utólag befizettetett adót, amely viszont az USA költségvetéséből fog hiányozni.

A téma a választási kampányban is előjött, Barack Obama elnök 14 százalékos egyszeri adóval csábítaná haza az offshore pénzeket, a republikánusok 8,75 százalékot mondanak, míg elnökjelöltjük, Donald Trump 10 százalékos kulcsot javasol, és egyben megszüntetné a nyereség külhoni parkoltatásának lehetőségét. A társasági adókulcsot 35-ről 15 százalékra szállítaná le. Demokrata ellenfele, Hillary Clinton még nem ismertette elképzeléseit. A téma a jövő hónapban ismét forró lesz, akkor teszik közzé az Apple írországi kedvezményes adózásával kapcsolatos vizsgálat eredményeit, és várhatóan megnevezik a bírság összegét is. Az Apple nem idegeskedik, előírt adófizetési kötelezettségének az utolsó centig eleget tett Írországban. A vizsgálatokat és az adózási praktikák felszámolását kezdeményező Margrethe Vestager versenyügyekben illetékes uniós biztost is Washingtonba várják szeptemberben.

Népszavazás dönthet az újabb svájci adócsökkentésről

Erősödhet Svájc adóparadicsomi jellege, miután Genf kanton vezetése javasolja a külföldi vállalatokra vonatkozó adókulcs 24,2 százalékról 13,49 százalékra csökkentését, hogy újabb multikat telepítsenek le a Genfi-tó környékén, ahol már most is ezer cégnek van székhelye. Ők 76 ezer embernek adnak itt munkát, és a kanton GDP-jének 40 százalékát adják. Az uniónak nem tetszik az adóvágás, amelyről minden bizonnyal népszavazás dönt – ha összegyűjtik az ehhez szükséges ötszáz aláírást. Ez történt a szomszédos, lausanne-i központú Vaud kantonban, ahol márciusban 87 százalékos többséggel fogadták el a kulcs 21,65-ről 13,79 százalékra csökkentését, dacára annak, hogy ezzel várhatóan kevesebb forrás jut majd közösségi feladatokra. Genfben évi 459 millió frankos adókiesést vizionálnak, de sok függ attól, hogy a 33 százalékos adóval sújtott Franciaországból hány céget tudnak átcsábítani. Genf az új kulccsal is csak a harmadik legvonzóbb kanton lenne a 26 közül. Az élen a magyarok által különösen kedvelt Zug és Zürich kanton áll. Európában is csak Írországban (12,5 százalék), illetve Montenegróban (9 százalék) alacsonyabb a cégek adókulcsa.