Trendforduló a lakáspiacon

Kimondottan erős év volt a tavalyi a hazai ingatlanpiacon: az összes eladott lakás értéke 1571 milliárd forintra rúgott, 34 százalékkal magasabbra, mint 2014-ben, a 2008-as (nominális) értéknél pedig mindössze 4 százalékkal kevesebb – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb lakáspiaci elemzéséből. A végleges adatok szerint tavaly összesen 134 ezer lakást értékesítettek, 18 százalékkal többet, mint 2014-ben. A forgalom bővülése az idén is folytatódott: az első negyedévben 22 százalékkal több lakás eladását regisztrálták az egy évvel korábbi szinthez képest.

Így nem csoda, hogy gyors áremelkedés bontakozott ki tavaly a lakáspiacon, aminek során a használt lakások ára 11, az új építésűeké pedig 8 százalékkal lett magasabb. Ráadásul az idén további lendületet adott az áraknak a lakáspiac élénkítését célzó intézkedések bejelentése, például az áfacsökkentés és a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) bővítése, így az első negyedévben a használt lakások ára további 5,6, az új építésűeké pedig 4,7 százalékkal emelkedett.

Budapesten a tavalyi 17,4 millióról három hónap alatt 18,5 millió forintra nőtt egy átlagos lakás ára, és így 19 százalékkal lépi túl a 2008-ban mért nominális szintet. Ezzel a KSH szerint Budapesten már a lakások reálértéke is a válság előtti szint közelében, annak 97 százalékán van. Mindez nem mondható el a többi településről: a megyeszékhelyeken az idei első negyedévi nominális árszint 1 százalékkal haladja meg a 2008-ast, a kisebb településeken pedig továbbra is jelentősen alacsonyabb annál. Reálértéken a vidéki lakáspiac még messze van a válság előtti szinttől: a megyeszékhelyek elmaradása e téren átlagosan 17, a kisebb városoké 27, a községeké pedig 34 százalékos.

Év végére már stagnálás jöhet

Kérdés, hogy mit hoz a jövő, meddig tart a lendület – hangsúlyozta kommentárjában Balla Ákos, a Balla Ingatlanirodák tulajdonos ügyvezetője, aki szerint a gyakorlatban már érezhető, hogy elértük a fordulópontot, de a folyamatok inkább csak az év vége felé válnak világossá. Ebben az egyik meghatározó tényező a lakáspiacot érintő intézkedések hatására beinduló újlakás-építések alakulása lesz. Kezd ugyanis beérni a CSOK hatása a budapesti és az agglomerációs ingatlanpiacon, elindultak az első fejlesztések, és ezt látva egyre többen vágnak bele akár családi házak, akár kisebb társasházak építésébe, de a nagyobb társasházi fejlesztésekre is akad jó pár példa a fővárosban. Az új lakások miatt az újszerűek iránt várhatóan csökken majd a kereslet, így pedig értelemszerűen az árak is ereszkedni fognak – vélekedett Balla Ákos. Így 2016 végére már valószínűleg stagnáló árakra és értékesítési volumenre lehet számítani a lakáspiacon. (VG)

Budapesten a használt lakások négyzetméterára a 2015-ös 290-ről 331 ezer forintra nőtt 2016 első három hónapjában. A községi lakások négyzetméterára ugyanakkor kevesebb, mint egyötöde a budapestinek (64 ezer forint), míg az agglomerációkon kívül eső községekben csak 51 ezer forint. 2008 óta Budapest mellett Győr-Moson-Sopron megyében volt nagyobb mértékű, 20 százalékos áremelkedés, míg a már a válság előtt is alacsony árszínvonalú területeken – Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád megyében – az árak számottevően elmaradnak az akkori szinttől.

Miközben a lakáspiaci forgalom volumene lassan visszatér a válság előtti szintre, területi összetétele is némi átrendeződést mutat Budapest javára. Budapest részesedése tavaly már 47 százalékos volt, 3 százalékponttal több, mint a válság kezdetén, 2008-ban. Ezalatt a kisebb városok és a községek ingatlanforgalmának együttes aránya 42-ről 34 százalékra esett vissza, a megyeszékhelyek részesedése pedig minimális mértékben (1 százalékponttal), de szintén csökkent.