Lefolyatnák az áfát

Az első nyolc hónapban mintegy 2 százalékkal emelkedett a magyarországi fürdők árbevétele, miközben a vendégforgalom a múlt évhez hasonlóan alakult – derült ki a Magyar Fürdőszövetség előzetes adataiból, amelyek a legnagyobb fürdők eredményeit összegzik. „Ez a tavalyi csúcsévet és az idei változékony időjárást figyelembe véve nagyon jó eredménynek számít” – mondta lapunknak Czeglédi Gyula, a szövetség elnöke. A tavalyi nyár átlag feletti hőmérséklete és az öt hőségriadó ugyanis a hazai fürdőkben rég nem látott vendégforgalmat eredményezett: az árbevétel mintegy 20 százalékkal, a vendégek száma 11 százalékkal növekedett. Így a fürdők jelentős része kapacitásának felső határát súrolta a nyári forró napok jelentős részében.

Tavaly összességében 12,5 százalékkal növekedett a fürdők üzemeltetőinek árbevétele, 5,1 százalékos átlagár-emelkedés mellett. Az idei 2 százalékos átlag mögött széles skálán szóródnak az eredmények, a legjobban teljesítő létesítmények az első nyolc hónapban is 7-10 százalékkal tudták növelni a forgalmukat. „Ám a kiugróan magas, 27 százalékos áfakulcs alacsony jövedelmezőséget eredményez, mely veszélyezteti az elmúlt másfél évtized fejlesztései révén létrejött kapacitások fenntarthatóságát, műszaki színvonalának megőrzését. 2006-ban ez a tevékenység egy tollvonással kikerült a kedvezményes áfakörből, ugyanakkor a szálláshely-szolgáltatás 2009-től 18 százalékos áfakulcsot élvez, és a jövő évtől már a vendéglátás is” – hangsúlyozta Czeglédi Gyula, aki szerint ez a részleges áfakulcscsökkentés aszimmetriát okoz, és ezáltal sérti a verseny- és szektorsemlegesség elvét. Például a szállásdíjban vagy utazási csomagban értékesített fürdőszolgáltatás kedvezményes kulccsal adózik, emiatt az önálló fürdőszolgáltatók, illetve az önállóan fürdőszolgáltatást értékesítők versenyhátrányt szenvednek.

Czeglédi Gyula szerint ez tarthatatlan helyzet, hiszen a fürdők kiemelkedő turisztikai vonzerőt jelentenek: az ország tíz leglátogatottabb turisztikai célpontja között tavaly Budapest és 6 hagyományos fürdőváros szerepelt. A fürdőturizmus Budapesten is meghatározó szerepet tölt be: a Budapest Gyógyvizei és Hévizei Zrt. adatai szerint a fővárosba érkező, mintegy 3,2 millió külföldi turista közül 2 millió fő vette igénybe valamelyik budapesti fürdő szolgáltatását (62 százalék) 2015-ben. Tehát valamennyi turisztikai régióban meghatározó vonzerőt jelentenek a fürdők, és a fürdővel rendelkező településeken legmagasabb a regisztrált vendégéjszakák száma. A fürdőszövetség elnöke a napokban tárgyalt a kérdésről Bienerth Gusztáv turisztikai kormánybiztossal, aki nem zárkózott el a felvetéstől.

A fürdők üzemeltetését az idén a szektorban egyre jellemzőbb munkaerőhiány is befolyásolta. Az üzemeltetők egyre nehezebben találnak úszómestert, pénztárost, takarítót és műszaki szakembereket, az egészségügyi kezeléseket végző terapeutákból, szakorvosokból pedig hiány van – tette hozzá az elnök. Czeglédi Gyula azt mondja, jellemző, hogy a fürdőket elhagyó szakemberek nem másik szolgáltatóhoz szegődnek, hanem szakmát és ágazatot váltanak a magasabb bér érdekében, egyre többen közülük külföldön helyezkednek el.