Napos, száraz őszt remélnek a termelők

Jó időben reménykednek a borászok, részben a szüretig hátralévő hetekre, részben e hét második felére, hiszen nemcsak az idei bor minőségét, de a holnap kezdődő Budapest Borfesztivál látogatóinak számát is befolyásolja a napsütéses órák száma. Az idén 25 esztendős borászati seregszemlére – időjárástól függően – 30-50 ezer látogatót várnak a budai Várba. Az első rendezvényen, 1991-ben pár ezren fordultak meg, igaz, akkor csak 17 kiállító volt, ma viszont már 190 borászat mutatja meg kínálatát – mondta el a Világgazdaságnak Zilai Zoltán, a szervező Magyar Szőlő- és Borkultúra Nonprofit Kft. ügyvezetője.

A borhoz legalább egy picit érteni az elmúlt 25 évben sikk lett Magyarországon, míg a leggazdagabbak körében divat lett a bort befektetésként kezelni. A Központi Statisztikai Hivatal nemrég kiadott, a magyar borvidékek jellemzőit felsoroló összesítésében több mint 41 ezer szőlőtermelőt tart nyilván. A termelők, a termőterületek és a termésmennyiség is növekedett az elmúlt években, és bővült az ágazat cégeinek bevétele is a korábbi kimutatások szerint. A legtöbb termelő a kunsági borvidéken él, ahol a legnagyobb a terület és a legtöbb a termés is. A mennyiségeket tekintve Tokaj csak a második Magyarországon: a régióban 2013-ban több mint ötezer szőlészetet regisztráltak, ezek tavaly közel 5540 hektáron termeltek, és mintegy 185 ezer hektó seprős újbort állítottak elő.

A 2015-ös évjárat a Magyar Bor Akadémia elnökeként is tevékenykedő Zilai Zoltán szerint kifejezetten jónak mondható, így a most piacon lévő tavalyi rozékat és fehérborokat is érdemes kóstolni. A szakértő szerint az évjárati különbségek a magyar borászatoknál leginkább a fogyasztó számára jelentenek differenciát az élményben. Ma még – néhány kivételtől eltekintve – nem tart ott a magyar borágazat, hogy a jobb évjáratokat magasabb áron legyen képes értékesíteni. Az évjárat minősége teszi széppé a borászkodást – mondja Zilai Zoltán, aki szerint egy-egy rosszabb vagy jobb év aligha befolyásolja a befektetési kedvet, hiszen itt 30-40-50 vagy éppen száz évre szól az elköteleződés: ez a szakma már Magyarországon is generációkon át ível.

Az idei szezon mindenesetre nem indult jól: a fagy után a jégverés is óriási károkat okozott több borvidéken, miközben a csapadékos nyár sem kedvezett a szőlőtermésnek. A mennyiségre egyelőre nincs panasz, ám a jobb minőséghez valóban szükségük volna a termelőknek egy naposabb, szárazabb őszre – legalábbis a szüretig biztosan.