Idén az első negyedévben érte el eddigi legmagasabb értékét az FHB 1998 óta számított lakásárindexe nominálisan számolva, míg a fogyasztói árak változását is figyelembe véve, reálértéken a 2009 közepi szinten mozognak az árak - derül ki az FHB legújabb lakásárindex-kiadványából. A lakóingatlanok körülbelül 40 százalékkal drágultak 2014 áprilisa, a felívelés kezdete óta idén március végéig nominálisan és reál értelemben is.
A lakásárindex a korábbi 199,93-ról, 215,06-ra nőtt a március végéig tartó három hónapban nominálisan, ezzel a lakásárak már meghaladják a 2008 eleji maximumot (200,7). Jelenleg 7,15 százalékkal kell átlagosan többet fizetni, mint a válság előtti csúcson - írták.
A kiadott építési engedélyek száma Budapesten nőtt a leginkább, az első negyedév 77 százalékos bővülését a második negyedévben több mint 333 százalékos emelkedés követte, vagyis 2015 második három hónapjához képest idén április-júniusban több mint négyszer annyi engedélyt adtak ki a fővárosban.
Az építési engedélyek hatalmas növekedése azonban egyelőre elmaradt a kínált lakások számának bővülésétől a fővárosban. Az FHB szerint e mögött vélhetően az áll, hogy több fejlesztő még az engedélyek megszerzése előtt "a tervezőasztalról" kezdi el az értékesítést, kihasználva a mostani keresleti hullámot. Ezt a trendet erősítheti a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) szeptember 16-tól hatályos módosítása, amely szerint már az ingatlan használatbavétele előtt igényelhetővé válik a kedvezmény.
A lakáshitelezés továbbra is támogatja a lakáspiaci felívelést a közlemény szerint. Idén összesen 260 milliárd forint lakáshitelt helyeztek ki a bankok júliusig, míg 2015 azonos időszakában a kihelyezett hitelek összértéke 176,5 milliárd forint volt. 2016 április és július közötti időszakban a felvett hitelek összege 40-50 milliárd forint között mozgott havonta. A lakáscélú forinthitelek átlagos hiteldíja folyósításkor 2016 júliusában 5,66 százalék volt.
A legnagyobb mértékben, 18 százalékkal Közép-Magyarországon növekedtek az árak 2016 első negyedévében a 2015-ös átlagos értékekhez képest. Nyugat-Dunántúlon és Észak-Alföldön 16,7 és 16,2 százalékos drágulás volt. A legkisebb emelkedés Észak-Magyarországot jellemzi, ahol a medián árak 5,9 százalékkal voltak magasabbak 2016 első negyedévében, mint 2015 átlagos szintje.
A lakótelepi ingatlanok körében a Nyugat-Dunántúlon volt a legnagyobb arányú a növekedés, megközelítette a 60 százalékot - áll az FHB közleményében.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.