A csocsóasztal már nem elég

Az elmúlt évetizedben sokat változtak a munkahelyi környezettel szemben támasztott igények Magyarországon is. Az egyik legszembetűnőbb különbség például az, hogy mára a legtöbb irodának kötelező eleme a rekreációs tér. „Korábban a rekreációs funkció nem jelent meg az irodaterekben, a közszférában pedig ez a mai napig nem elvárás – mondta a Világgazdaságnak Radványi Gábor, a Futureal főépítésze. – A versenyszférában ugyanakkor a kreatív munkakörben dolgozók lazítási igénye hozta be ezt a trendet. Az új igényt eleinte a munkáltatók egy csocsóasztallal próbálták letudni, de a Google-irodák trendje átalakította a tárgyalási szokásokat, a teakonyhákat és sok esetben a munkaállomások környezetét is.” Egyes irodákban szándékosan összemossák a rekreációs tereket a munkahelyekkel, máshol az adott aktivitás igényeihez igazítják a bútorozást és a belsőépítészetet.

Az egyterű irodákat mára már pihenőzónák, telefonszobák és kávézóterek szabják „élhetőre”. A teakonyhákat felváltották a közösségi térré változtatható ebédlők, amelyek ebédidőn kívül kötetlenebb tárgyalóként és kikapcsolódást biztosító játéktérként is működhetnek – magyarázza a főépítész. Ugyanakkor még mindig érkeznek bérlői igények hagyományos cellás felosztással, a hierarchiát leképező szobaméretekkel. A különböző szektorokban persze az igények is különbözőek. A nemzetközi szolgáltató központok (SSC-k) esetében például az egy főre biztosított terület csupán harmada egy kreatív ügynökség helyszükségletének. Így az irodafejlesztőknek nincs könnyű dolguk, mivel ezekre a változatos igényszintekre kell flexibilisen felkészíteni egy irodaépületet, hiszen mindez kihat az elektromos és a gépészeti kapacitásokra is.

„Az adott cég és a munkavégzés egyedi jellegére, illetve a dolgozók igényeire szabott irodai környezet ma már a fizetéshez hasonló kulcskérdés a tehetségekért folytatott harcban – hangsúlyozta nemrég egy szakmai rendezvényen Paukovics Gábor, a Kinnarps regionális projektmenedzsere. A meglévő munkavállalók megtartása, illetve a legjobbak bevonzása egyre nehezebb a megszokott, statikus terekkel működő irodákban. A Kinnarps koncepciójának lényege, hogy olyan aktivitásalapú tereket hoznak létre, amelyek az adott cég hatékony működését támogatják. Ehhez persze nem elég pusztán megalkotni a teret, átfogó változásmenedzsmenttel kell segíteni a kezdeti nehézségeken való átlendülést, megtanítani az új környezet használatát – tette hozzá a szakértő.

A mai magyar irodapiacon már elengedhetetlen a környezettudatos minősítés, enélkül nem jelenhet meg fejlesztés – hangsúlyozta Radványi Gábor. Azt, hogy egy irodaépület zöld-e, nem csupán a benne alkalmazott energia- és vízellátási megoldások, a szelektív hulladékgyűjtés vagy a szenzitíven reagáló épületirányítási rendszer dönti el. Egy irodaépület nem értelmezhető infrastrukturális kapcsolatai nélkül, ezért a közművek mellett a lokáció­ból adódó gyalogos, kerékpáros és autós megközelítés a meghatározó. Ebből a szempontból az is fontos, hogy mennyire „emberközeli” egy épület, mennyire képes élhető környezetet biztosítani a használóinak. A főépítész szerint mindez az irodabérlők számára megint csak azért fontos, mert a munkaerő-hiányos szektorokban a munkabér mellett ezen immateriális elemek is felértékelődnek.

A CBRE szerint ma már minden negyedik budapesti irodaház rendelkezik BREEAM vagy LEED minősítéssel, ami azt jelenti, hogy mára 56 épület mintegy 830 ezer négyzetméternyi irodaterülete fenntartható munkakörnyezetet biztosít az alkalmazottaknak és környezetüknek egyaránt. Az új építésű vagy építés alatt álló irodaházak döntő többsége is zöld minősítésű: az előbérletek (átadás előtt lekötött területek) esetében a zöld minősítésű területek aránya Budapesten már 91 százalék.

A korábban épült ingatlanok között is egyre több alkalmaz új technológiákat.

A CBRE szerint ma már minden negyedik budapesti irodaház rendelkezik BREEAM vagy LEED minősítéssel, ami azt jelenti, hogy mára 56 épület mintegy 830 ezer négyzetméternyi irodaterülete fenntartható munkakörnyezetet biztosít az alkalmazottaknak és környezetüknek egyaránt. Az új építésű vagy építés alatt álló irodaházak döntő többsége is zöld minősítésű: az előbérletek (átadás előtt lekötött területek) esetében a zöld minősítésű területek aránya Budapesten már 91 százalék.

A korábban épült ingatlanok között is egyre több alkalmaz új technológiákat. Fontos az elhelyezkedés Kényelmes megközelíthetőség, tömegközlekedés és ezen belül leginkább a metrókapcsolat kell ahhoz, hogy egy terület felkerüljön az irodatérképre. Ennek hiányában valamivel ellensúlyozni kell ezt a hiátust, így a széles szolgáltatási, kereskedelmi és vendéglátási kínálat tud erényként szolgálni, bizonyos helyszíneken pedig a zöld környezet, a „campus” jelleg lehet még vonzó. Nyilván a mindezeket ötvöző helyszínek adják a jövő irodáinak ideális lokációit. -->