Brüsszel büntethet

Egyre több szerződésben srófolja feljebb az állam a szállítói előleget. Az érintett cégek egyre több pénzt kaphatnak előre a még el sem végzett munkákért, ráadásul mindenféle biztosíték nélkül. Legújabban a Miniszterelnökség módosított így saját – összértékben 4,8 milliárdot kitevő – keretszerződésein. Eszerint az eredeti kontraktusokban szereplő 30 helyett már 50 százalékot kérhetnek a tanácsadók a kancelláriának nyújtott, az uniós támogatások felhasználáshoz kapcsolódó közbeszerzési és jogi segítségért. Ezt a kormány tavaly novemberi rendeletmódosítása írta elő. A szerencsések a Miniszterelnökség házi beszállítóinak számító SBGK, illetve a Nagy és Kiss ügyvédi irodák, valamint az Ész-Ker Kft. De az előlegemelő módosítás minden szállítóra vonatkozik. Korábban például a Duna Aszfalt Kft.-vel hangolták át a szerződést: az M35 autópálya 20 kilométeres szakaszára szóló 47 milliárdos kontraktusban növelték meg a kérhető előleget 23,5 milliárd forintra.

Az előlegszabály módosítását és visszamenőleges hatályú alkalmazását a Világgazdaság értesülése szerint a brüsszeli bizottság aggályosnak tartja, mert sérül az esélyegyenlőség elve. (Amellett, hogy nem pártolja a nagy összegű és teljesítmény nélküli kifizetést, ráadásul biztosíték nyújtása nélkül.) Eredetileg a támogatási összeg 30 százalékát kitevő előleg lehívásáról volt szó, ebben a tudatban döntöttek az érintettek, hogy indulnak-e a pályázaton. A szerződés aláírása után azonban lazultak a feltételek, 50 százalék lehívására nyílt lehetőség, ráadásul még biztosítékot sem kell nyújtani. A brüsszeli logika szerint nem zárható ki, hogy ha előre lehetett volna tudni a lazább feltételekről, többen is versenybe szálltak volna az adott megrendelésért. A potenciális indulók körének szűkítésével gyengül a verseny, ami nem tesz jót a közpénzek takarékos felhasználásának. Ilyen esetben pedig 25 százalékos támogatásmegvonást szokott alkalmazni a bizottság.

A bizonyítás nem lesz bonyolult, legalábbis Lázár János kancelláriaminiszter maga adott írásos állásfoglalást a fejlesztési tárcának a módosított előlegszabály alkalmazásáról. Ebben tisztázza, hogy az uniós források kifizetésének gyorsítása miatt döntött a kormány a szállítói előleg emeléséről, a biztosítékok „kvázi eltörléséről” pedig a „minél teljesebb körű igénybevételt” segítendő döntött. Az ominózus, tavaly novemberi kormányrendelet előtt elkezdett közbeszerzési eljárások ügyében azt az eligazítást adta, hogy az előlegemelés kötelező, és még szerződésmódosítás sem kell hozzá. Alátámasztásul a polgári törvénykönyvből azokat a paragrafusokat citálja, amelyek szerint „ha jogszabály a szerződés valamely tartalmi elemét kötelezően meghatározza, a szerződés a jogszabály által előírt tartalommal jön létre”, továbbá „a feleknek nem kell megállapodniuk olyan kérdésben, amelyeket jogszabály rendez”.

A kormányrendelet kötelező előlegemelést ír elő, ennek alapján az előleg „automatikusan” 50 százalékra változik, vagyis még szerződésmódosítás sem kell az alkalmazásához – így Lázár sorvezetője. Ami a visszamenőleges alkalmazást illeti, a revizorok tálcán kapják a támogatásmegvonáshoz a bizonyítékot az állásfoglalásban: „a jogszabályváltozás révén az 50 százalékos szállítói előleg biztosításának a lehetősége – az eljárás indításának időpontjától függetlenül – kötelezővé vált az ajánlatkérő számára”. Brüsszeli forrásunk szerint valamennyi olyan projektet fenyeget az elvonás, amelynek a kiírása a 2015. november 21. előtt látott napvilágot, még 30 százalékos előlegígérettel, majd 50 százalékra változott.