Két évig nem épül új bevásárlóközpont
A magyarországi kiskereskedelmi forgalom továbbra is dinamikusan növekszik, az alig egy évig tartó vasárnapi boltzár feloldása is hajtotta a lendületet 2016 első fél évében. Az idén eddig mindössze egy 6200 négyzetméteres, vegyes használatú fejlesztés, a Váci 1 üzletház készült el Budapest belvárosában. Ennek kiskereskedelmi egysége előbérletként teljes egészében a H&M-é lett, amely itt nyitotta meg a magyarországi zászlóshajónak számító üzletét – derült ki a CBRE ingatlantanácsadó legfrissebb piacelemzéséből.
A következő két évben várhatóan egyáltalán nem épül új bevásárlóközpont, a Futureal Etele Plázája csak 2019-ben nyithat meg. Budapest belvárosában viszont az új iroda-, szálloda- és lakóingatlan-fejlesztések jelentős kiskereskedelmi kínálatbővüléssel járnak: a Párizsi udvar például egy ötcsillagos szállodával és 2100 négyzetméter kiskereskedelmi területtel újul meg 2018 első negyedévében. Budapesten kívül is további jelentős fejlesztések zajlanak, jövőre nyit például az IKEA új áruháza Soroksáron az Auchan-csoportba tartozó Immochan – szintén soroksári – 8000 négyzetméteres bővítésével együtt.
Az új üzletnyitások szinte egységesen oszlottak meg a bevásárlóközpontok és a bevásárlóutcák között 2016 első felében, bár a bérlői kereslet a későbbiekben egyre inkább az utóbbi területekre koncentrálódik, minthogy a budapesti bevásárlóközpontok nagy részében elfogytak a kiadható területek. Budapesten a divatáru-kereskedők voltak a legaktívabbak 2016 első felében, az összes bérbeadás 47 százaléka hozzájuk kötődött. Közülük is kiemelkedik a H&M, amely a legnagyobb európai üzletét nyitotta meg az újrapozicionált Váci 1 épületben; a második pedig a családi divatlánc, a Shey’s, amely két ezer négyzetméternél nagyobb üzlethelyiséget bérelt másodosztályú bevásárlóközpontokban. Az étel/ital szegmens is jelentős arányt képviselt a bérbeadások terén: az éttermek és kávézók 84 százaléka bevásárlóutcákban nyitott új egységet, a fennmaradó 16 százalékuk pedig bevásárlóközpontokban.
A kiskereskedők erős kereslete és a rendelkezésre álló területek szűkülése a legtöbb helyszínen a bérleti díjak emelkedéséhez vezetett. Az első osztályú bevásárlóközpontok bérleti díjai négyzetméterenként 65 és 90 euró között alakulnak, ami 5–15 százalékos drágulást jelent egy év alatt. A másodosztályú bevásárlóközpontok esetében is jelentős, 10 százalékos díjemelkedés történt, a bérleti díjak havi 24–36 euró között szóródnak négyzetméterenként. A vidéki városokban az első osztályú bevásárlóközpontok bérleti díjai 15 százalékkal, havi 30-50 eurós szintre emelkedtek. A bevásárlóutcák üzlethelyiségei is kelendőbbek lettek: a díjemelkedés 10-20 százalékos volt a Váci utcában és az Andrássy úton, így már megközelítik a válság előtti szintet. Továbbá a másodlagos bevásárlóutcákon is megindultak a díjak felfelé, ami jól tükrözi a növekvő kiskereskedelmi keresletet ezen lokációk iránt.
Dübörög a forgalom
A lenyűgöző forgalombővülés folytatódott 2016 első felében is: a bevásárlóközpontok jellemzően 7-9 százalékos forgalomnövekedést könyveltek el éves összehasonlításban. Számos nem élelmiszer-forgalmazó kiskereskedő pedig két számjegyű bővülést regisztrált a legtöbb bevásárlóközpontban. A látogatószám emelkedése is folytatódott a vasárnapi boltzár eltörlése, azaz 2016 márciusa óta: Budapest bevásárlóközpontjaiban átlagosan 4-6 százalékkal többen fordultak meg, és így az átlagos vásárlói kosár is növekedett.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.