Óriásbüntetést kapott az éremkicsobátó

A Gazdasági Versenyhivatal döntése szerint a Magyar Éremkibocsátó Kft. tisztességtelen magatartást tanúsított, mert hamisan keltette a hivatalosság látszatát, és valótlanul állította reklámjaiban, hogy ingyenesen biztosítja az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából kibocsátott emlékérmet. Elhallgatta továbbá azt, hogy több termék rendelése esetén termékenként számítja fel a csomagolási és a postázási költségeket. A jogsértésekért 140 millió forint bírságot szabott ki a vállalkozásra a GVH.

A Magyar Éremkibocsátó Kft. megalapozatlannak tartja a Gazdasági Versenyhivatal elmarasztaló határozatát és azzal szemben fellebbezéssel él, mivel a cég tevékenysége a hatályos törvényi előírások betartásával jogkövető magatartáson alapul. A Versenyhivatal által kifogásolt reklámfilmmel kapcsolatban az Önszabályozó Reklám Testület etikai bizottsága egyhangúlag úgy foglalt állást, hogy az a hatályos jogszabályok rendelkezéseit és a Magyar Reklámetikai Kódex előírásait nem sérti - írta a cég. 

A GVH megállapította, hogy a Magyar Éremkibocsátó Kft. valótlanul sugallta, hogy hivatalos háttérrel rendelkezik, és a különböző érméket népszerűsítő reklámstratégiáját teljes egészében a hivatalosság, az állami elismertség látszatára építette.

Így például televíziós reklámjai teljes mértékben eltértek a kereskedelmi reklámok képi és hangzásvilágától; e reklámfilmekkel a hivatalos közlemények hangulatát tükrözte, direkt marketing küldeményeit, tévéreklámjait fontos információ/tájékoztatás felirattal tette közzé, a hivatalos eljárásokban alkalmazott ügyszámokra hasonlító számozást alkalmazott, küldeményeit a hivatalos iratok kezelésekor alkalmazott, stilizált mintával csomagolta, amely a belső tartalom felbontás nélküli olvashatatlanságát hivatott szolgálni.

A cég a GVH szerint megtévesztette a fogyasztókat az emlékérem ingyenességét tekintve. Egy termék ingyenesként történő reklámozása ugyanis kizárólag az áru birtokbavételével összefüggő elengedhetetlen költségek felszámítását teszi lehetővé, azonban a vállalkozás olyan költségeket is felszámított csomagolási és postaköltségként (pl. kesztyűs kézzel történő csomagolás, 6 db-os éremtartó mappa, buborékos boríték), amelyek nem tekinthetők az emlékérem birtokbavételénél elengedhetetlennek. Ezen kívül nem nyújtott tájékoztatást 2011 márciusa és 2016 júliusa között arról, hogy minden terméknél külön-külön számítja fel a csomagolási és a postaköltséget, ha a fogyasztó egyszerre több terméket rendel.

A GVH a bírság kiszabásakor a reklámköltség összegét vette alapul. A GVH súlyosító körülményként értékelte, hogy a jogsértő kereskedelmi gyakorlat intenzív volt és hosszabb ideig tartott, így a fogyasztói érdeksérelem kiterjedtnek tekinthető, hogy a kampányüzenetek a fogyasztók széles körét érték el, így a jogsértés potenciális hatása jelentősnek tekinthető, hogy a jogsértő kereskedelmi gyakorlat erőteljesnek minősül az 1956-os érem esetében, mert az ingyenesség ígérete egyértelműen eljutott a fogyasztókhoz, illetve hogy a vállalkozás a jogsértésekkel jelentős gazdasági előnyhöz jutott.

Enyhítő körülményként vette figyelembe a GVH, hogy a vállalkozás az 1956-os emlékérem és a csomagolási és postaköltségek kapcsán visszafizette a fogyasztóknak okozott kárt, módosította gyakorlatát, és kikérte az Önszabályozó Reklámtestület véleményét reklámkampányáról.

A GVH korrekciós tényezőként vette figyelembe a bírságösszeg meghatározásánál, hogy a Magyar Éremkibocsátó Kft. – ismétlődő jogsértése miatt – visszaeső, így a bírság összegét a korábbi jogsértés súlyosságával arányosan növelte.