Újraosztja a lapokat a klímaváltozás

Alaposan átalakíthatja az agrártermelés feltételeit a mindinkább kézzelfoghatóvá váló klímaváltozás. A szélsőséges jelenségekkel tarkított időjárás bizonytalanná teheti a termést, mediterrán és trópusi állati és növényi betegségek jelennek meg északabbra. Egyes területeken, így például a borászatban, összetett, minőségi és szerkezeti változásokat is hoz az éghajlat átalakulása. Nemzetközi szinteken erre az egyik legjobb példa, hogy ma már nem csupán Franciaország északi részén lehet jó bort és pezsgőt termelni, hanem a La Manche-csatorna másik partján, Anglia déli részén is érdemben lehetséges ilyesmi. Sőt az Egyesült Államokban már az igencsak északra fekvő Washington államban is termelnek iható bort.

A borászok, különösen a vörösbort készítő pincészetek idehaza is jobbára kedvezően fogadják a változásokat. Az éven belüli és a több év átlagában is magasabb átlaghőmérséklet, ennek megfelelően az eltolódó, jobb cukor-sav arány, illetve a megemelkedett UV-sugárzás a színanyagok feldúsulása miatt emeli a minőségi bor értékét. A növekvő hőösszeg elvben jót tehet a szőlő- és gyümölcstermesztésnek, nem kizárt ezért, hogy egy-egy kivételesen jó év lesz ezekben az ágazatokban. Számos negatív hatásra is fel kell ugyanakkor készülni. „A klímaváltozás egyik kedvezőtlen hatása lehet az, hogy a gyümölcsfák virágzása tavasszal előbb kezdődik, amire később egy pusztító fagy érkezhet. Ez történt idén áprilisban is” – mondta el lapunknak Ledó Ferenc. A FruitVeb, Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke hozzátette: mindez nagyon komoly károkat okozhat.

Változást jelent az is, hogy egyes gyümölcsök megfelelő színének kialakulásához kell a nappali és éjszakai hőmérséklet közötti aránylag nagy különbség. „Nem véletlenül lett Szabolcs almatermő vidék, itt ugyanis ősszel még viszonylag meleg nappalokhoz hideg éjszakák társultak. A klímaváltozás ebben is újat hozott, így az almák jellegzetesen piros színe nehezebben alakul ki” – fogalmazott Ledó.

Az elnök szerint további jelentős piacátalakítást hozhat évtizedes távlatokban az egyes termeszthető növényfajok „északabbra vándorlása”. „Harminc évvel ezelőtt kinevették volna azt, aki azt mondja, hogy Lengyelországban kajszibarackot vagy görögdinnyét termelnek, ma pedig ez már élő valóság” – fogalmazott a szakember. Ledó szerint ez új versenyfeltételeket is teremt a gyümölcságazatban.

A mediterrán éghajlat északabbra tolódása más veszélyeket is hordoz. Már most is megfigyelhető, hogy az enyhe telek hatására a trópusi, illetve mediterrán térségből egyre feljebb vándorolnak egyes rovarok, kártevők és vírusok. Szakértők szerint ez a jelenség a jövőben csak még kifejezettebb lesz. A korábban délebbi országokra jellemző kéknyelv betegség például az elmúlt években komoly járványügyi gondot és egyben gazdasági kárt is okozott, miután a megbetegedések hatására Törökország egy ideig exporttilalmat rendelt el a magyar szarvasmarhára.

Bár a klímaváltozás okozta szélsőségek általános gondot jelentenek idehaza is, egyelőre nem mindenkinek jelent problémát az éghajlat módosulása. „A magyar gabonatermesztők jobbára az előnyös hatását érzékelik a klímaváltozásnak, legalábbis egyelőre” – mondta el a Világgazdaságnak Raskó György. Az agrárközgazdász szerint az elmúlt évek jó cukorrépa-, napraforgó- és kukoricatermése is a felmelegedésnek köszönhető. A megváltozó éghajlat ráadásul előnyösebb helyzetbe hozza Lengyelország, valamint különösen Oroszország és Ukrajna gabona- és szójatermesztőit, ez pedig mindinkább érezteti hatását a globális árupiacokon is.

Pont akkor nincs csapadék, amikor kellene

Jelentős természetvédelmi és mezőgazdasági károkat okoz a klímaváltozás Magyarországon is, ennek egyik fő összetevője az érintett területek kiszáradása – mondta el a Világgazdaságnak Botár Alexa. A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) éghajlat-energia programvezetője lapunknak hozzátette: azzal, hogy a nyári csapadékmennyiség csökken, a téli pedig növekszik, éppen a vegetációs időszak lesz kiemelten aszályos. A probléma elsősorban a déli országrészt érinti, és ellene védekezni csak költséges és beruházásigényes öntözéssel vagy szárazságtűrő fajtákkal lehet. A programvezető hozzátette: a Kárpát-Medence éppen a medencehatás miatt fokozottabban szenvedi meg a klímaváltozást, mint a környező térségek.