Van igény a kortársakra

Volt lendülete a Blitz Galéria kortárs árverésének, amelyet október 20-án rendeztek meg a hajdani MEO épületében, de nem akkora, mint a tavaszi hasonló rendezvényüknek. Egyértelműen látszik azonban így is, hogy van igény a kortárs másodlagos piacra, és kifejezetten érdemes itt vásárolni, mert műteremből már nem elérhető művekhez, illetve a galériás rendszerből kiszorult alkotók munkáihoz is hozzá lehet jutni.

Fehér Lászlónak sok munkája forog a műkereskedelemben, itt is több felbukkant tőle. Legmagasabb áron, 1,9 millió forintért a nagy méretű, impozáns 1995-ös Lépcsőn kelt el. A 2013-as Fehér csónak 500 ezer forintért jó vétel volt, de a 2001-es Szökőkút peremén 1,3 millió forintért nem talált gazdára.

A Párizsban élő és nemzetközi árakkal bíró Nyári István 2007-es Airbattle over Paris című munkája 4,8 millió forintos leütési árával lett az este legdrágább képe, és a második helyezett is egy párizsi kötődésű munka, a magyar árveréseken szinte soha nem szereplő Francois Fiedler (Fiedler Ferenc) 1964-es munkája 4,2 millió forintért. Ez a két mű itt most listavezető volt, de a nemzetközi árakhoz képest nagyon megérte őket megvenni. A kortárs művészeti piacot jobban befolyásolják futó divatok vagy egy-egy fiatal művész berobbanása, akinek a karrierje később lehet, hogy megtorpan. Itt most azért az ismertebb alkotók művei találtak gazdára, és bár az aukció elkelési aránya nem volt rossz, a tételek nagy része kikiáltási áron ment el: Bukta Imre Szilvás című 2009-es képe 950 ezer forint, Deim Pál Koncertje 280 ezer forint, Kelemen Károly 2004-es olajfestménye, a Kassák No9 550 ezer forint, Váli Dezső Május és műterem című képe 600 ezer forint volt. Nádler István Pont-tér című 1981-es akrilfestményének 1,1 milliós leütési ára viszont a kezdő árának csaknem duplája.

Pauer Gyula az 1985-ös első szépségverseny több résztvevőjéről, köztük a győztes Molnár Csilla Andreáról is készített szobrot, aminek készítési körülményei botrányosra sikerültek. Két fotós – egyikük a később médiavállalkozóvá vált és meggyilkolt Fenyő János – Pauer műtermében „dokumentációs céllal” végigfotózta a szoborkészítést, ám a képek megjelentek egy nyugati erotikus lapban. A szépségkirálynőről készült gipszlenyomat alapján Pauertől először Erick Peterman német filmrendező rendelt meg egy műgyanta szobrot, amelynek később két bronzváltozata készült el: az egyiket 1988-ban a Magyar Nemzeti Galéria megvásárolta, a másik most kelt el 2,6 millió forintért.