A fővárosba költöznek szívesen az emberek

Az emberek szívesen költöznek azokba a térségekbe, ahol kedvezőek a gazdasági folyamatok: ez jellemzően az ország északnyugati harmada, Közép-Magyarország, Győr-Moson-Sopron, Vas, valamint Fejér megye. Mindez magas tranzakciószámot és magasabb ingatlanárakat eredményez ott – derült ki az Otthon Centrum legújabb elemzéséből. Ezzel szemben a kedvezőtlen gazdasági folyamatok elvándorlást, ebből következően pedig csökkenő lakástranzakciókat és ingatlanárakat generálnak, ami különösen az ország északkeleti harmadában érezhető, főleg Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.

Az anyagi jólét és természetesen a lakásvásárlás szempontjából is meghatározó a havi nettó átlagkeresetek alakulása, amely az országban 115–222 ezer forint között alakult 2016 első fél évében a KSH adatai alapján. A legmagasabb érték a fővárosban jellemző, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legalacsonyabbak a bérek. Ezzel összefüggésben a munkanélküliségi ráta értéke 2–12 százalék között oszlik meg az országban. A legkedvezőbb értékek Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Fejér megyében jellemzőek, ahol 3 százalék alatti a munkanélküliség.

„Ahol az emberek anyagi tartalékkal rendelkeznek, ott az élénkítően hat a lakásvásárlások számára is. Ellenben magas munkanélküliséggel és alacsony jövedelemmel rendelkező térségekben a lakásvásárlások száma az országos átlagnál alacsonyabb” – mondta Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője. „Sőt a lakásvásárlások számából következtethetünk arra is, hogy hova költöznek szívesen az emberek, amely hipotézist a tranzakciószámok vándorlási mérleggel mutatott összefüggései is alátámasztják” – tette hozzá.

A legtöbb adásvétel a főváros legnagyobb kerületeiben, a XI., XIII. és a XIV.-ben, valamint a legnagyobb városainkban történt, míg a legkevesebb tranzakció a funkcionális értelemben városhiányos térségekre jellemző; azaz az északkeleti és a délnyugati országrészre. A térségek összehasonlíthatósága érdekében a lakásvásárlások számát érdemes ezer lakosra vetítve is vizsgáltunk, elkerülve a járások méretkülönbségéből fakadó eltéréseket. Ebben az esetben a főváros dominanciája érvényesül, hiszen az első tizennégy helyen a főváros kerületei állnak.

Az Otthon Centrum szerint 2016 első kilenc hónapjának eladásai alapján a fővárosban a legdrágább kerületek a Belvárosban az V. és a VI., míg Budán az I., II., III. és a XII., ezekben 500 ezer forint feletti négyzetméterár jellemzi a társasházi lakásokat. A panellakások esetében pedig a XI. és a XIII. kerület bizonyul a legdrágábbnak, ahol 350 ezer forintos árfekvés a mértékadó. A családi házak Buda hegyvidéki kerületeiben, a II., a XI., valamint a XIII. kerületben a legdrágábbak, 400–500 ezer forintos négyzetméterárral. A főváros legolcsóbb része a délkeleti városrész (a XVIII–XXI., XXIII. kerület), amelyet minden kategóriában a legkedvezőbb árfekvés jellemez 2016 első kilenc hónapjának eladásai alapján.

Vidéken jóval mérsékeltebb négyzetméterárak jellemzőek: a legdrágább városok mindhárom használtlakás-típus kategóriában Sopron, Debrecen, Győr. A társasházak estében 250–300, míg a panelnél és a családi házaknál 210–260 forintos négyzetméterár jellemzi legdrágább városainkat. Az árak jellemzően a településmérettel arányosan csökkennek, és a kisebb városokban 100 ezer forint, míg a kisebb községekben akár 50 ezer forint alatti négyzetméterár válik meghatározóvá mindhárom használtlakástípus-kategóriában.