A vidéki szállodák nagyobb növekedést értek el, mint a fővárosiak

A magyar főváros az első kilenc hónapban veszített vonzerejéből hat olyan országban, amely korábban a tíz legnagyobb külföldi piaca közé tartozott – hívja fel a figyelmet a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) legfrissebb elemzése. A legnagyobb visszaesés (13,5 százalék) az orosz vendégéjszakák számában következett be, ami nem meglepő, hiszen ezen a piacon folyamatosan szűkül a kereslet. A trend nem írható az orosz–ukrán konfliktus rovására, mivel Ukrajnából ugyanebben az időszakban 30,3 százalékkal nőtt a forgalom. Hagyományosan legnagyobb piacunk, Németország esetében is folytatódott az elmúlt években tapasztalt negatív tendencia, hiszen Budapesten a vendégéjszakák száma 8,1 százalékkal csökkent. A második legnagyobb visszaesést (8,8 százalék) az olasz turisták esetében mérték, miközben az USA, Franciaország és Svédország esetében néhány százalékos volt a csökkenés. Az elsősorban a fővárosi bulinegyedet megcélzó brit turistaforgalom viszont tovább növekedett 4,6 százalékkal. Kína viszont – részben a hagyományos piacok csökkenése miatt – bekerült a top tízbe, a 9. helyre, 32,8 százalékos bővüléssel.

Ennek ellenére a budapesti szállodák az első három negyedévben sem panaszkodhattak a bevételükre: az összes bruttó forgalom 5,5, a bruttó szobaárbevétel 7,2 százalékkal múlta felül a tavalyit. A vidéki szállodák esetében az előbbi mutató 9,4, míg az utóbbi 12 százalékkal növekedett. Ebben nyilván nagy szerepe van annak is, hogy a belföldi vendégéjszakák több mint a duplájával (8,8 százalékkal) nőttek, mint a külföldieké (3,5 százalék). Az MSZÉSZ szerint a kedvező trend mögött a keresetek emelkedése, az erősödő vásárlási kedv, az alacsony üzemanyagárak mellett szerepe volt a SZÉP-kártya 5,3 százalékkal bővülő szállodai felhasználásának is.

A külföldi turisták vonzásában az idén a vidéki szállodák messze megelőzték a budapestieket. A fővároson kívüli hotelekben a külföldi vendégéjszakák száma 9,2, Budapesten csak 0,6 százalékkal nőtt. Ez a trend azért érdekes, mert az elmúlt években Budapestre koncentrálódott a külföldi turistaforgalom, vidéken legfeljebb stagnálni tudott évről évre: a turisztikai rekordévnek számító 2015-ben is csak a 2000-es szinten maradt a külföldiek száma. Még a Budapest utáni legjelentősebb turisztikai régiónak számító Balaton is sokat veszített nemzetközi vonzerejéből az elmúlt évtizedben: 2000-ben a szállodai vendégéjszakák 64,5 százaléka még külföldi volt a tó környékén, ám részarányuk 2015-re 33,6 százalékra csökkent.

Így nem csoda, hogy a vidéki hotelek forgalmának növekedése lehagyta a fővárosiakét: a Budapesten kívüli szállodák összes bruttó forgalma 9,4, szobaárbevétele 12 százalékkal nőtt, miközben a fővárosban az összes forgalom 5,5, a szobaárbevétel 7,2 százalékkal lett nagyobb a múlt évhez képest. Vidéki szállodáinkban a belföldi vendégéjszakák száma 8,6, a külföldi 9,2 százalékkal emelkedett. Az utóbbi az átlagot messze meghaladó szlovák, cseh, román, ukrán turistaforgalom bővülésének köszönhető.