Tombol a lakásépítési láz

Nem lankad a lakásépítési kedv Magyarországon: az idén szeptemberig 21 414 lakásépítési engedélyt adtak ki, ami két és félszeres növekedésnek felel meg 2015 első három negyedévéhez képest – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból. Különösen kedvező, hogy már nem csak „papíron” fokozódik az építkezési láz, hanem a tényleges lakásépítésekben is látszik már a bővülés: az első kilenc hónap során összesen 5307 lakás épült az országban, ami 14 százalékos bővülés tavalyhoz képest.

Az eddig átadott új lakások számának növekedése jellemzően még a tavaly elkezdett beruházásoknak köszönhető, az ösztönző állami intézkedések hatása még nem is látszik a statisztikában – kommentálta a friss adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Az új lakásokra kiadott építési engedélyekből várhatóan egy-másfél éven belül lesznek valódi lakások, várhatóan 2018 közepéig 15-20 ezer új lakás kerülhet piacra. Ezt a kínálatot fel is fogja szívni a kereslet, hiszen az idén eddig több mint 16 százalékkal nőtt az új lakások iránti igény.

A lakáspiac felfutása mögött több tényező is meghúzódik. A fejlesztői aktivitást például elsősorban az új építésű lakások áfájának 27-ről 5 százalékra való csökkentése pörgette fel. Ez jól látszik az adatokban is: 2016 első három negyedévében a továbbértékesítésre szánt, vállalkozások által épített lakások aránya a korábbi 41 százalékról 51 százalékra emelkedett. A fővárosban és a megyei jogú városokban ennél is erősebb volt a vállalkozói kedv: Budapesten az összes lakás 71 százalékát építtették vállalkozók a harmadik negyedévben, ami jócskán felülmúlja az országos átlagot.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint a fordulat egyértelműen a kormány otthonteremtési programjának köszönhető. Az év első kilenc hónapjában közel 20 ezer család nyújtotta be a kérelmét a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) iránt, amely összességében 56,5 milliárd forint értékű támogatást jelent. Ám ez egyelőre nem túl sok ahhoz képest, hogy mintegy 250 ezer háromgyerekes család él Magyarországon. Az ingatlanpiaci szakértők tapasztalatai szerint eddig a családok inkább használt lakás vételéhez igényelték a támogatást, részben azért, mert a valós igényeiknek (nagyjából egy-két szobával van szükség nagyobb lakásra) ez felelt meg. Emellett sokan úgy ítélik meg, hogy az új lakás vásárlásához még a jóval nagyobb támogatási összegen felül is olyan tehervállalás szükséges, ami meghaladja lehetőségeiket.

Az NGM a CSOK szabályainak szeptemberben bejelentett újabb kedvező módosításaitól azt várja, hogy népszerűbbé válik a támogatás, és ezáltal tovább nő a lakásépítések száma is, amit támogat a tartósan kedvező gazdasági környezet, az alacsony kamatkörnyezet, valamint a lakosság foglalkoztatási és jövedelmi helyzetének javulása is. Ezt támasztják alá a jegybank adatai is: 2016 első három negyedévében megközelítőleg 40 százalékkal emelkedett az új lakáshitelek összértéke éves összevetésben.

A további bővüléssel kapcsolatban azonban kulcskérdés a kivitelezői kapacitások mennyiségének és minőségének biztosítása, hiszen ezek egyre súlyosbodó hiánya már rövid távon a lakásépítések korlátja lehet – hangsúlyozta Párdi Zsófia, a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület projektvezetője. Erre hívják fel a figyelmet a Futureal-csoporthoz tartozó Cordia nemrég publikált lakáspiaci kutatásának adatai is: a 2016-ban indult fejlesztések több mint felében, azaz mintegy 4000 lakás esetében eddig még nem kezdték el az építkezést. Földi Tibor, a Cordia vezérigazgatója szerint emögött több ok is meghúzódhat, egyrészt az építőipart is jellemző munkaerőhiány miatt az építési költségek jelentősen (20-25 százalékkal) megnövekedtek, másrészt sok fejlesztő, főleg a kisebb, referenciával nem rendelkező cégek most szembesülnek azzal, hogy nem jutnak elegendő kapacitáshoz, így a projektjeik várhatóan csúszni fognak.

Óriásiak a földrajzi különbségek

A lakásépítések elsősorban Budapestre és a gazdaságilag fejlettebb, nagyobb városokra koncentrálódnak: a fővárosban és a megyei jogú városokban közel háromszorosára nőtt a kiadott lakásépítési engedélyek és bejelentések száma tavalyhoz képest. Az épített lakások száma Budapesten 22, a megyei jogú városokban 29, a többi városban 5,9 százalékkal nőtt, a községekben ugyanakkor 4,9 százalékkal csökkent.