Zár alatt a Badacsony-hegy

Az aranyszínű sárgaság néven ismert szőlőbetegség újabb fertőzési gócait azonosította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hi­va­tal (Nébih) laboratóriuma a Badacsony-hegyen. A korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket. Ez azt jelenti, hogy a megyei kormányhivatal által megjelölt, a betegség jellegzetes tüneteit mutató tőkéket el kell távolítani és meg kell semmisíteni, mivel a fitoplazma elleni védekezésre nem áll rendelkezésre megfelelő növényvédő szeres eljárás. Fontos, hogy a hatóság által elrendelt megsemmisítés esetén a hivatásszerű gazdálkodást folytató termelők kártalanításra jogosultak. A zárlat nem befolyásolja a bortermelést, és a betegség a borok minőségére sincs semmilyen kihatással.

A fertőzés terjedése nagymértékben csökkenthető az amerikai szőlőkabóca elleni megfelelő időben történő védekezéssel. Ez egyébként kötelezővé válik a zárolás alá vett területeken és azok három kilométeres vonzáskörzetében. A Nébih szerint a további esetleges fertőzési gócok felkutatása érdekében a növény-egészségügyért felelős hatóság 2017-ben növeli a felderítésbe vonandó szőlőterületek nagyságát, a mintavételek és a laboratóriumi vizsgálatok számát. A Badacsony-hegy nem tévesztendő össze a teljes badacsonyi borrégióval, amely egyébként hazánk egyik legkisebb területén, közel kétezer hektáron terül el, és magában foglalja a Badacsony, a Csobánc, Szent-György, Tóti, Gulács, Bács, Ábrahám és Szigliget szőlőültetvényeit.

Hazánkban a Nébih a szőlő aranyszínű sárgaság betegséget 2013 augusztusában azonosította Zala megyében, a szlovén határ mellett, majd Badacsonytomajon, Veszprém megyében. 2014–2015-ben a hatóság Vas és Somogy, valamint Fejér megyében is kimutatta a fertőzést. Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében a kórokozót korábban csak erdei iszalag növényekből azonosították. Az eddig felderített fertőzések pontszerűek, a következetes hatósági fellépésnek és a felelősségteljes termelői hozzáállásnak köszönhetően a fertőzés nem terjedt szét.

Fehéredhet a fakereskedelem

Január végéig minden faanyag-kereskedelemmel foglalkozó cégnek nyilvántartásba kell vétetnie magát az úgynevezett EUTR-rendszerbe. A nyilvántartásba minden olyan személynek és szervezetnek be kell jelentkeznie, amelyik Magyarország területén fát vagy faterméket hoz forgalomba, illetve ezekkel kereskedik. A regisztráció célja, hogy a faanyag-kereskedelmi láncba tartozó tevékenységek, azok helyszínei, érintettjei beazonosíthatók legyenek az európai uniós elvárásoknak megfelelően. Az új rendszert a közösségi előrást követve vezette be hazánk. Az Európai Unió a fa- és fatermékpiaci (EUTR) szabályozás megalkotásával szeretné elérni azt, hogy a tagországok hatékonyan léphessenek fel az illegális fakitermelés ellen.