Lanyhult a pörgés

Túlzóan optimistának bizonyultak a lakáspiac idei felfutásával kapcsolatos korábbi várakozások – derült ki a Duna House (DH) novemberi becsléséből. Az év tizenegyedik hónapjában 9855 ingatlan cserélt gazdát, 7 százalékkal kevesebb, mint tavaly ugyanekkor, de hasonló mértékben múlja alul a két évvel ezelőtti szintet is. Pedig február és április között már 12 ezer felett járt a forgalom, az év második felében viszont már 10 ezer körüli szinten stagnált az adásvételek száma.

A DH becslése szerint így az év első 11 hónapjában közel 120 ezer ingatlan cserélt gazdát, ami a 2015-ös adathoz viszonyítva 4 százalékkal kisebb forgalmat jelent. Nagy lemaradás nem várható a korábbi évekhez képest, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2015-ben 134 ezer, két évvel ezelőtt pedig 114 ezer magánszemélyek közötti lakásadásvételt regisztrált. Az év eleji felpezsdülést látva azonban az ingatlanpiaci szakértők már 150 ezres, sőt még magasabb forgalmat prognosztizáltak. Hasonlóan optimista volt a KSH is még a második negyedév adatai alapján: ekkor 29 százalékos bővülést regisztráltak, amely alapján megállapították, hogy a lakáspiaci forgalom nagysága minden 2010 óta ismert értéket meghalad, és már a válság előtti szintet közelíti. A krízis előtti szintek azonban még odébb vannak, hiszen 2008-ban 154 ezer, 2007-ben pedig 191 ezer ingatlan cserélt gazdát.

A DH elemzői szerint az elmaradás hátterében az újlakás-piac felfutása állhat, hiszen ezen lakások vásárlói túlnyomó többségben előszerződést kötnek, így egyelőre nem láthatók a statisztikákban. Az idei előszerződött lakásvételek csak több hónapos, akár 1-2 éves késéssel, a vagyonszerzési illeték kiszabását követően jelennek meg például a KSH statisztikáiban.

Más statisztikák is arra utalnak, hogy valóban fellendülőben van a lakásépítési kedv Magyarországon: a KSH szerint az idén szeptemberig 21 414 lakásépítési engedélyt adtak ki, ami két és félszeres növekedésnek felel meg 2015 első három negyedévéhez képest. Különösen kedvező, hogy már nemcsak „papíron” fokozódik az építkezési láz, hanem a tényleges lakásépítésekben is látszik már a bővülés: az első kilenc hónap során összesen 5307 lakás épült az országban, ami 14 százalékos bővülés tavalyhoz képest.

Az eddig átadott új lakások számában bekövetkező növekedés a jellemzően még a tavaly elkezdett beruházásoknak köszönhető, a lakásépítést ösztönző állami intézkedések (például a családi otthonteremtési kedvezmény kibővítése és az áfacsökkentés) hatása még nem is látszik ezekben az adatokban – hangsúlyozta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Az új lakásokra kiadott építési engedélyekből várhatóan egy-másfél éven belül lesznek valódi lakások, 2018 közepéig 15-20 ezer új lakás kerülhet piacra.

Szűkös kapacitások

A lakások építéséhez rendelkezésre álló szakembergárdát akkor tudnák a cégek hatékonyan munkába állítani, ha nettó 250–300 ezer forintos fizetéseket tudnának a dolgozóiknak biztosítani a jelenlegi havi 150–200 ezer forint helyett, amely évek óta a versenyszféra országos átlaga alatt van – derült ki nemrég az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének felméréséből. Csak így lehet az építőiparban meglévő jelentős munkaerő-kivándorlást megállítani, a szakmunkásokat visszaterelni a hazai munkaerőpiacra. A vállalkozások a bérek emelése nélkül nem tudják teljesíteni az újonnan kötendő 1,5-2 éves átfutású szerződéseket, amelyekre 2016-ban az engedélyeket megkérték, az egyszerű bejelentéseket megtették. A válaszadók ezen a területen részben megtették a kezdőlépéseket, átlagosan 6 százalékkal növelték a bruttó béreket 2016 első felében.