Vámfal helyett jöhet az adóösztönzés

A gyógyszergyártók részvényárfolyamán máris látszik, hogy a piac kezdi komolyan venni mindazt, amit Donald Trump még az elnökválasztási kampányban kilátásba helyezett. Ezek szerint azoknak a cégeknek, amelyek munkahelyeket visznek el az USA-ból, hogy másutt olcsóbban termelhessenek, hatalmas vámot vagy adót kell majd fizetniük.

Trump legutóbb azt emelte ki, hogy a gyógyszergyártók térjenek vissza, és teremtsenek munkahelyeket: az új kormány majd megvizsgálja, melyikükkel kössön megállapodást az időskorúak, illetve a szegények egészségügyi ellátását biztosító Medicare és Medicaid program keretében. A jövő héten hivatalba lépő elnök megdicsérte viszont a Fiat Chrysler és a Ford döntését, hogy az USA-ban fejlesztenek, és nem Mexikóban.

Igaz, mint a The Washington Post rámutatott: az előbbi ezt már egy éve tervezte, utóbbi pedig az elektromos autók miatt bővít Michiganben, ahol az innovációs tevékenységhez könnyebb munkaerőt találni, mint a déli szomszédnál.

A megválasztott elnök még homályban hagyta terve részleteit. A kampányban azt hangoztatta, hogy 35 százalékos vámmal sújtja azokat az amerikai cégeket, amelyek úgy határoznak, hogy külföldön termelnek a hazai piacra is. (A 35 százalék lényegében megegyezik a mai társasági adóval, amit Trump jelentősen csökkentene.) A napokban Paul Ryan képviselőházi elnök irodájában egyeztetett a Fehér Ház alakuló csapatából néhány tanácsadó, és abban egyetértettek, hogy a cégek külföldön elért nyereségét nem adóztatnák odahaza is – most az adót kivetik, de csak akkor kell kifizetni, amikor a vállalkozások hazaviszik a profitot.

Tisztulni látszik a Trump által „határadónak” nevezett közteher is. Valószínűleg nem vámokat vetnének ki az amerikai cégektől származó importra, hanem „határkiigazítási” intézkedéseket vezetnének be: az USA-ban kivitelre termelt áru bevételét nem vennék figyelembe a társasági adó számításánál, az importot viszont adóval sújtanák a kiszemelt cégek körében.

Gazdasági elemzők és jogi szakértők szerint a változást a törvényhozásnak jóvá kell hagynia – az elnök rendeletben ilyen döntést nem hozhat –, és még akkor is kérdéses, nem ütközne-e a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) előírásaiba. A Fortune szerint a republikánusok húszszázalékos adóval sújtanák az említett behozatalt, míg a The New York
Times úgy értesült, hogy Trump öt-tíz százalékra gondol.

Mindez vélhetően erősítené a dollárt – állítja a Bloomberg elemzése –, vagyis semlegesítődne az intézkedés exportösztönző, illetve – a dráguló import miatt – inflációs hatása. A Morgan Stanley úgy gondolja, hogy egy húszszázalékos határadó esetén 10-15 százalékkal erősödne a dollár, de nem tudni, mennyi idő alatt. Ha az amerikai valuta – amelynek árfolyama 2014 közepe óta már 26 százalékkal kúszott feljebb – valóban tovább izmosodik, akkor a dollárban eladósodott feltörekvő országok és vállalatok súlyos nehézségekkel kerülnek szembe.