Közeledés a nulla energiafelhasználáshoz

Alig egy év áll az energetikai felújítást tervező lakóközösségek rendelkezésére, hogy korszerűsítéseiket még az enyhébb műszaki elvárások hatálya alatt valósítsák meg – hívja fel a figyelmet a Greenfo. 2018. január 1-jével ugyanis már olyan jogszabályi szigorítások lépnek érvénybe, amelyek meghatározzák a lakóépületek energetikai felújításával kapcsolatban a szigetelések, a nyílászárók és az egyéb épületelemek minimumkövetelményeit. 2021-től újabb lépcső jön: minden új építésű épületnek el kell érnie az úgynevezett „közel nulla energiaigény” kritériumot. Ez azt jelenti, hogy a homlokzati falnál, a padlásfödémnél majdnem 100, a nyílászáróknál pedig nagyjából 25 százalékkal hatékonyabb szigetelést kell kialakítani az energetikai felújítás során.

A Lechner Tudásközpont adatai szerint (amelyeket az Ingatlan.com idéz) a lakóingatlanokra tavaly kiadott 140 ezer energiatanúsítvány alapján kisebbségben vannak a korszerű, alacsony fogyasztású lakások. Az ingatlanoknak alig az ötöde kapott korszerű vagy annál jobb osztályzatot, míg 55 százalékuknak átlagos vagy gyengébb besorolás jutott. Az Ingatlan.com azt tapasztalta, hogy a lakásukat eladásra hirdetők háromnegyedének nincs is a kezében a fenti, kötelezően beszerzendő tanúsítás, azt csak az utolsó pillanatban pótolják. Balogh László, a szakportál vezető gazdasági szakértője a HVG-nek úgy vélekedett, hogy e tanúsítványt a legtöbb eladó és vevő lényegtelennek tartja. Ám a legjobb kategória kivétel: az ilyen osztályzatú lakóingatlanok négyzetméterára 10-20 százalékkal is magasabb lehet az azonos környéken lévő rosszabb osztályzatúakénál.

A nagy hidegben megszaporodtak a szigeteléssel és a hatékony fűtési rendszerekkel foglalkozó társaságok figyelmeztetései. A Knauf Insulation például azt tette közzé, hogy az idei télen a magyarországi családok 40 százaléka havi 30 ezer forintnál, 15 százaléka 45 ezer forintnál is többet költött fűtésre. Ugyanakkor e kiadásoknak a 10 százalékát is megtakaríthatjuk, ha a padlásfödémet vagy a magastetőt hőszigeteljük, mert a tetőszerkezet a ház hőveszteségének akár a 25 százalékáért is felelős. A társaság felmérése szerint tíz családból hét szívesen szigetelne.
A másik hívószó a szmog volt: a távhőpiacon is aktív Veolia Energia Magyarország Zrt. azt hangsúlyozta, hogy környezetvédelmi és költségszempontból is a távhő a legkedvezőbb megoldás a nagyvárosok hőellátására. „Hat év alatt már ötödször rendeltek el szmogriadót Budapesten. A szálló por megengedettnél magasabb koncentrációjának mintegy kétharmadáért részben az egyedi tüzelésű lakossági fűtőberendezések a felelősek. Éppen ezért hosszú távon e fűtési rendszerek elterjedtségének csökkentésével, illetve a távhőrendszerek bővítésével mérsékelhető a városi légszennyezés” – hangsúlyozzák a társaság szakértői.
2015-ben több mint 650 ezer hazai lakásban, vagyis a teljes állomány 17,4 százalékában volt távfűtés. Ebből a Veolia mintegy 12 ezer lakást lát el.