Legalább 24 ezer sűrített földgázzal (CNG) hajtott személyautó közlekedhet Magyarországon 2020-ban, holott a 2015. végi adat a 2 ezret sem érte el. Számuk 2025-re 187 ezerre, 2030-ra pedig 284 ezerre nőhet. Tisztán elektromos személyautóból 21 ezer futhat az országban 2020-ban a 2015. végi bő 300 után, ezekből 2025-ben 81,6 ezer, 2030-ban már 181,9 ezer lehet.
A prognózis a fejlesztési tárca azon programjából származik, amely az alternatív üzemanyagok használatának elterjesztését és infrastruktúrájuk kiépítési lehetőségét mérte fel. A dokumentum összeállításakor többek között a Közlekedéstudományi Intézet és a Pan-LNG projekt háttértanulmányaira, valamint a Jedlik Ányos-tervre támaszkodtak.
A fenti adatok a reális forgatókönyvhöz tartozó értékek, amelyek mellett készültek az érintett járművek alacsony és magas elterjedési szintjét feltételező elképzelések is. Az anyag kiterjed a többi járműtípusra is, így a cseppfolyósított propán-bután gázzal, a szintetikus és bioüzemanyagokkal, valamint a hidrogénnel hajtottakra. Hidrogénes buszból például 2020-ban 50 darabbal számol, 2025-re már háromszázzal, végül 2030-ra hétszázzal.
Az előrejelzésből kibontakozik az alternatív hajtóanyagok tyúk-tojás problémájának feloldása: a járművek számával együtt nő a vételezési helyek száma is.
Míg például 2015-ben 8 nyilvános és 15 privát CNG-töltő egység működött az országban, addig 2020-ban 62-re számítanak a reális forgatókönyv szerint. A normál áramtöltő pontok száma a 2015-ös 114-ről öt év alatt 2100-ra emelkedhet, a 14 nagy teljesítményűé 150-re.
Az NFM azzal számol, hogy megjelenik a gáz cseppfolyós (LNG) változata is a hazai közlekedésben. Ehhez azonban LNG-t szállító és átadó vízi járművek és az e járműveket fogadó kikötők is kellenek.
Az CNG- és LNG-infrastruktúra létrehozására az említett Pan-LNG projekt összpontosít: e projekt keretében jönne létre az LNG-tankolás lehetősége a Csepeli Szabadkikötőben, ahol megépülne egy úszó, LNG-ellátó hajó is. 2025-ben lehet LNG már a komáromi, a bajai, a dunaújvárosi, a paksi, a gönyűi és három balatoni kikötőben, 2030-ban pedig a szegediben is. Az NFM anyaga szerint számíthatunk LNG- üzemű Ikarus buszra is.
a közlekedési célú végső energiafelhasználásnak legalább 10 százaléka megújuló forrásból származzon. Ehhez közelebb vihet a CNG és az áram nagyobb arányú használata. A CNG használatakor jóval kevesebb káros anyag kerül a levegőbe, mint az olajalapú üzemanyag esetében, biometánnal keverve pedig egyre zöldebbnek számít. A villanyautózás kibocsátásmentes, de akkor minősül igazán zöldnek, ha zöld az általa vételezett áram is.
a közlekedési célú végső energiafelhasználásnak legalább 10 százaléka megújuló forrásból származzon. Ehhez közelebb vihet a CNG és az áram nagyobb arányú használata. A CNG használatakor jóval kevesebb káros anyag kerül a levegőbe, mint az olajalapú üzemanyag esetében, biometánnal keverve pedig egyre zöldebbnek számít. A villanyautózás kibocsátásmentes, de akkor minősül igazán zöldnek, ha zöld az általa vételezett áram is. Több lehet a töltőhely - Kép: Teknős Miklós -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.