Jászai Gellért: Nem vonulunk ki a tőzsdéről

2011-ben Jászai Gellért kiszállt minden érdekeltségéből, majd 2015 áprilisában bukkant fel újra a magyar piacon. A Figyelőnek a Konzum elnök-vezérigazgatója elmondta, ez idő alatt többek között pénzügyi tanácsadással foglalkozott, elsősorban a nyugat-európai és az amerikai kockázatitőke- és befektetési piacon. 2012-ben az Egyesült Államokban, Ázsiában, és Európában befektetési banki tevékenységet végző Jefferies oldalán részt vett az Eximbank első sikeres, 500 millió dolláros nemzetközi kötvénykibocsátásában. A 2008-as válság után ekkor sikerült először nemzetközi tőkeforrást bevonnia egy magyar állami pénzintézetnek. Emellett számos nemzetközi finanszírozási projekten dolgozott, és ezt követően, 2015 áprilisában választották a Konzum Nyrt. elnökévé.

Arra a kérdésre, hogy miért pont a Konzum, Jászai Gellért azt válaszolta: "a nemzetközi pénzpiaci tranzakciók során közelről tapasztalhattam, hogyan változott 2008 után a külföldi befektetők gondolkodása. Nem a szakmai, hanem kifejezetten a pénzügyi befektetőkre gondolok, akik például turisztikai, ingatlan- vagy akár vállalatfelvásárlási projektekben vennének részt a régiónkban. Ezért olyan méretű és struktúrájú, lehetőleg patinás tőzsdei vállalatot kerestem, amelynek nemzetközi befektetési fókuszú átformálása rövid idő alatt lebonyolítható. A Konzum Nyrt. az egyik legrégebbi cég a Budapesti Értéktőzsdén, és tökéletes célpontnak tűnt a többi szempontból is" - mondta.

Jászai kiemelte: "az elmúlt években jelentős munkát fektettünk abba, hogy a társaságot valódi befektetésszervező céggé formáljuk, a korábban életképtelen üzletágait leválasszuk, új tartalommal töltsük meg, új stratégia mentén működtessük".

A Figyelő kérdésére, miszerint kivezetnék-e a papírokat a tőzsdéről, a Konzum elnök-vezérigazgatója azt felelte, hogy határozottan nincs ilyen szándékuk.

"A felfokozott érdeklődés oka feltehetőleg az, hogy a Budapesti Értéktőzsde rendszerváltás utáni történelmében nem sok példa akadt arra, hogy nyilvános vételi ajánlatot tegyenek tőzsdei társaságok részvényeire. Ebből adódóan sokan nem értik ezt az üzleti folyamatot. Pedig csak a törvénynek megfelelően járunk el: mivel 33-33 százalékon felüli tulajdonszerzés történt a cégekben, kötelesek vagyunk vételi ajánlatot tenni. A felügyeletnek benyújtott nyilvános vételi ajánlatban - aminek szövege a felügyelet és a tőzsde honlapján elolvasható - is deklaráltuk, hogy egyáltalán nem célunk a kisbefektetők kiszorítása a társaságokból, és hosszú távon kívánjuk a tőzsdén tartani a Konzumot és az Opimust is" - válaszolta. (Jászai Gellért e nyilatkozatával megerősítette a Világgazdaságnak bő két hete adott interjújában elmondottakat.)