Pályamatrica: akinek nincs, az nem ússza meg a bírságot

Az érvényes jogosultság nélküli úthasználatért tavaly mintegy 731 ezren kaptak büntetést, 215 ezerrel többen, mint egy évvel korábban. A növekedés hátterében főként a magyar autópályák forgalmának erősödése és az ellenőrzési rendszer hatékonyságának folyamatos javulása áll.
Mobilkamerás adatgyűjtő egységei és fix ellenőrző pontjai segítségével a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) tavaly mintegy 303 millió esetben ellenőrizte az érvényes e-matricák meglétét a díjköteles úthálózat tekintetében - hívta fel a figyelmet a NÚSZ Zrt.

A rendszer hatékonyságának folyamatos javulását mutatja, hogy 2014-ben még csak 133 millió, 2015-ben pedig 208 millió alkalommal került sor ilyen jellegű adatgyűjtésre. Két évvel ezelőtt az e-matricás és az e-útdíjas rendszerek integrációja, míg tavaly elsősorban néhány új, fix kamerás ellenőrzési pont üzembe helyezése okozta az ellenőrzési események számának megugrását.

[caption id="" align="aligncenter" width="600"] Kép: MTI[/caption]

A magyarországi gyorsforgalmi úthálózat forgalomnövekedése mellett nagyrészt ez a hatékonyságjavulás a fő oka, hogy 2015-höz hasonlóan tavaly is rekordot döntött a pótdíjas eljárások száma. A NÚSZ 2016-ban közel 731 ezer esetben küldött pótdíjfizetési felszólítást a bliccelő autósoknak, ami mintegy 42 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi 516 ezret, és több mint 2,5-szerese a 2014-ben regisztrált 276 ezernek. A befizetett pótdíjak összege 2016-ban közel 5,8 milliárd forint volt, ami több mint kétszerese a 2014-es 2,6 milliárdnak, és 13 százalékkal haladja meg a 2015-ös értéket.

„Képesek vagyunk cáfolni azt az előítéletet, hogy az állami cégeknél nem lehetséges a hatékonyságnövelés. A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. ésszerű működésre törekszik, minden téren folyamatosan korszerűsít, így ellenőrzési rendszerét is évek óta tökéletesíti” – értékelte az adatokat dr. Bartal Tamás, a NÚSZ Zrt. igazgatóságának elnöke, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára.

Sokan próbálkoznak a blicceléssel

Ez az ellenőrzési rendszer azonban még így sem mindenki számára elrettentő. Annak ellenére, hogy gyakorlatilag kijátszhatatlan, a megbüntetett autósok közel fele egyáltalán nem vesz e-matricát. A pótdíjas eljárás alá vontak második legnagyobb csoportjába (21,5 százalék) azok az úthasználók tartoznak, akik csak a díjköteles gyorsforgalmi útra történő felhajtást követően vásárolnak jogosultságot.

A lista harmadik helyén a díjkategória tévesztők állnak. Örömteli fejlemény, hogy az előző évhez képest 2016-ban jóval kevesebben követték el ezt a hibát vásárláskor. Míg 2015-ben a NÚSZ 164 ezer ilyen esetet regisztrált, addig tavaly már csak közel 103 ezret, így a kategóriatévesztők aránya a pótdíjas eljárások számához viszonyítva 32-ről 14 százalékra esett vissza. Börzsei Tibor, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója szerint ez nagyrészt annak köszönhető, hogy az autósok egyre tájékozottabbak a díjköteles utak használatára vonatkozó szabályok és szankciók tekintetében. „Nagy szerepe van ebben annak a sokrétű edukációs tevékenységnek is, amelyet társaságunk évek óta folytat különböző kommunikációs csatornáin keresztül. Ennek a munkának a gyümölcse tavaly kezdett el látványosan beérni. Idén további előrelépésre számítunk ezen a téren” – mondta Börzsei Tibor.

A rendszámot is elírják

A pótdíjas eljárást kiváltó okok közé tartozik még a rendszám és a felségjel elírása, vagy a téves jogosultsági időtartam választása. Fontos tudni, hogy a fenti esetek egy részénél a pótdíjfizetési felszólítás kézhezvételét követően lehetőség van a korrekcióra és a büntetés elengedésére a megfelelő igazolások és dokumentumok birtokában és a jogszabályban előírt eljárási díj megfizetésével.

Hazánk közlekedési tranzit ország jellegéből fakadóan a külföldi járművek továbbra is magas arányt képviselnek a pótdíjas eljárások között. 2016-ban a NÚSZ több mint 205 ezer esetben rótt ki büntetést külföldi autósok terhére, az általuk befizetett összeg meghaladta az 1,3 milliárd forintot. A felségjelek alapján felállított nemzetközi rangsort vizsgálva a legtöbbször német, román és osztrák járművekkel bliccelnek a magyar utakon.

Az M1-esen próbálkoznak a legtöbbször

A bliccelések földrajzi elhelyezkedését nézve a legtöbb pótdíjas eljárás, mintegy 157 ezer eset a legnagyobb forgalmat lebonyolító M1 autópályához köthető, a második helyet az M7 (132 ezer) a harmadikat pedig az M0 autóút (122 ezer) foglalja el. Érdekes összefüggésre derül fény, ha a pótdíjas eljárások számát az adott útszakasz hosszához viszonyítjuk. Ezt a listát az M0 autóút vezeti, amelynek minden egyes kilométerére 7631 eset jut, a második és harmadik helyen az M4 (1159) és M85 (1032) autópályák találhatók, míg az abszolút első helyezett M1 (944) itt csak a negyedik helyre szorul.

Az M0 toronymagas első helyéhez nagyban hozzájárult, hogy 2016 elején mindkét díjköteles szakaszán 1-1 új fix ellenőrzési pontot helyeztek üzembe, aminek hatására több nagyságrenddel nőtt az ellenőrzési események száma. Ezeken a helyszíneken 2015-ig kizárólag mobilellenőrzések zajlottak, amelyek alapján összesen 8541 pótdíjas eljárás indult. Ez a szám 2016-ban meghaladta a 122 ezret. A kiugróan magas bliccelési arány hátterében részben az áll, hogy az M0 autóúton az autósok korábban nem számíthattak folyamatos ellenőrzésre, részben pedig az, hogy a körgyűrű az M5 és az M4, valamint az M3 és a Megyeri híd között csak e-matricával használható. Erre mindkét esetben táblák is figyelmeztetik az autósokat.