A legjobb pálinkák

A fogyasztók nagy részénél elvárás a pálinka minősége. Ahhoz, hogy a vásárlók élelmiszer-biztonsági szempontból megbízható és
a termék jelölésén feltüntetett jelzésnek megfelelő termékhez jussanak, kiemelten fontos, hogy a pálinka néven kereskedelmi forgalomba kerülő termékek ténylegesen megfeleljenek a gyümölcs- és törkölypárlatra vonatkozó előírásoknak. A napokban harminc, a vásárlók számára könnyen elérhető szilvapálinkát vizsgált meg a Nébih.

A vizsgált pálinkák minden esetben nyomon követhetőek voltak, a gyümölcseredetre vonatkozó izotópvizsgálatok is megfelelőnek bizonyultak.
A 30 tételből csupán két terméknél kellett apróbb jelölési hiba miatt figyelmeztetni az előállítókat. A kedveltségi vizsgálat során az értékelők nem tudták, melyik terméket pontozzák.

Külön véleményezhették a szilvapálinkák illattisztaságát, illatkarakterét, íztisztaságát, ízkarakterét és harmóniáját. A kóstolók kedvence az Agárdi Miraculum Szilva pálinka lett, második a Rézangyal Barrique Szilva pálinka, a harmadik helyen a Nobilis Forte 55° Szilva pálinka végzett.

Nincs titok, csak jóféle gyümölcs

„A jó pálinka készítésének semmiféle titka nincs, csak akkor tudunk minél több értéket megőrizni az italban, ha kiváló minőségű a gyümölcs – mondta Kaizer Gábor, a győztes Agárdi Pálinkafőzde főzőmestere. – Amikor ugyanis pálinkát készítünk, nem elsősorban alkoholt, hanem egy emlékezetes íz- és illatélményt akarunk előállítani.

Kisüsti, tornyos

Magyarországon kétféle lepárlási technológiával készítenek pálinkát. A hagyományos kétfázisú, kisüsti főzésnél előbb a cefréből alszesz lesz, aztán ebből főzik a pálinkát. Az egyfázisú, modernebb oszlopos, vagy aromatornyos technológia német nyelvterületen honos, nálunk az így készült aromásabb ízvilágot képviselő párlatokat labancpálinkának nevezik. Utóbbit elsősorban a kereskedelmi főzdék használják, mert idő- és energiatakarékosabb eljárás.

Ha az alapanyag nem jó, a főzés során azon már nem lehet javítani, ezért fontos, hogy minőségi pálinkának csak érett, hibátlan gyümölcsöt használjunk fel. A szilva kedvelt fajta; igaz, a legtöbben rácsodálkoznak, mert egy aromás, karcos ital van az emlékeikben
a régi, házi szilvapálinkáról.

A mai, minőségi már nem is hasonlít arra. A fogyasztók a kajszit szeretik legjobban, de utána a szilva következik a rangsorban.”
Azt, hogy mennyire drága egy pálinka, főként az befolyásolja, hogy az alapanyaghoz mennyire könnyen lehet hozzájutni és mennyi pálinka készülhet belőle. Száz kilo­gramm szilvából például 10-12 liter pálinka készülhet, míg például ugyanennyi málnából 4-5 litert főznek, de vannak olyan erdei gyümölcsök is, amelyekből csupán egy litert ad száz kiló gyümölcs.