Ezek a leginkább válságálló városok és kerületek

A gazdasági recesszió 2008 és 2013 között padlóra küldte a magyar lakáspiacot. A 2008-2016-os időszakot vizsgálva, a tranzakciók száma országosan a felére esett vissza a csúcshoz képest, és 5 százalék és 30 százalék közötti árcsökkenés volt tapasztalható Budapesten és vidéken egyaránt. A válság elmúltával azonban a növekedés mértéke igen különbözően alakult az ország egyes régiói között. Néhány helyen már szinte a válság előtti éveket idézte a forgalom, az árak pedig akár meg is haladták a 10 évvel ezelőtti értéket. Az Otthon Centrum feltérképezte a leginkább válságálló városokat és kerületeket.

Válságálló XIII. és XI. kerület

Az Otthon Centrum adatai szerint a 2007/2008-2016-os időszakban a fővárosi társasházi lakások négyzetméterárai 5-30 százalékkal csökkentek a válság hatására. A leginkább válságállónak a XI. és a XIII. bizonyult, itt volt a legkisebb- átlagosan 5 százalékos az árcsökkenés mértéke. Ennek oka egyrészt az, hogy kedvező fekvésük, infrastruktúrájuk, kiváló tömegközlekedés, bevásárlóközpontok, jelentős zöld övezetének köszönhetően jelentős népességet vonzanak. Folyamatosan nagyobb a kereslet, mint a kínálat, nem véletlen, hogy az újépítésű ingatlanok döntő többsége is ebben a két kerületben épül. Ezzel szemben a IV. XVI. és XXII. kerületekben 25-30 százalékos csökkenést mértek az árakban. Az árak csökkenése 2010 körül megállt, majd stagnálás és fokozatos növekedés volt tapasztalható 2014-től. Az árak az azóta eltelt időszak alatt másfél-kétszeresére nőttek. A legkisebb mértékű emelkedés a külső pesti kerületekben volt érzékelhető. A XVI. XVIII. XX. kerületekben az elmúlt tíz évben tapasztalt legalacsonyabb árszintről mára másfélszeresére nőttek a fajlagos lakásárak. Ezzel szemben a belvárosban, az V. VII. VIII. IX. kerületekben, a hagyományos tégla építésű társasházi lakások fajlagos átlagára megduplázódott.

A panellakásoknál 15-25 százalékkal estek vissza az árak a 2007/2008-2016-os időszakban. A tégla lakásokhoz hasonlóan a XI. és XIII. kerületi panelárak csökkentek a legkisebb mértékben, de a III. és XIV. kerületben is hasonlóan alakult az árváltozás. A többi külső pesti kerületekben viszont 25 százalék körüli árcsökkenés történt a válság éveiben. A legnagyobb mértékű, 30 százalékos visszaesés Csepelen, a XXI. kerületben volt – írja az Otthon Centrum.

A családi házak esetében nagyobb mértékű, 15-50 százalékos árcsökkenés volt tapasztalható 2008 után. A válság elmúltával, a társasházi lakásokhoz képest kisebb mértékben történt meg az árak korrekciója ebben a szegmensben. A legkisebb mértékű visszaesés a XVII. kerületben történt, melyre magyarázat, hogy a válság előtti árszint itt volt az egyik legalacsonyabb. A kerületek többségében 30-40 százalékkal esett vissza a családi házak fajlagos ára. A válság hatására, más lakástípusokhoz képest a családi házak iránti kereslet jelentősen csökkent.

Értékálló debreceni és soproni lakások

Vidéken a társasházi lakások árai a fővároshoz hasonló mértékben süllyedtek a válság éveiben. A legértékállóbbnak Debrecen és Sopron lakásai bizonyultak, ahol mindössze 5 százalék körüli árcsökkenés történt a válság során, szemben a Tatabányai 35 százalékos visszaeséssel. A válság során mért legalacsonyabb árakhoz képest számított 20-60 százalékos áremelkedés elmarad a fővárosban tapasztalt emelkedéstől. A legnagyobb drágulás Szombathelyen volt tapasztalható, míg Pécsett, Szolnokon és Szekszárdon az áremelkedés mértéke nem haladta meg a 30 százalékot.

A panellakások árai 10-35 százalékkal estek vidéki megyei jogú városainkban. A legkisebb mértékben Debrecen, Győr és Sopron panellakásai csökkentek, míg a 35 százalékos csökkenés, a téglalakásokhoz hasonlóan szintén Tatabányán volt mérhető. A válságot követő 30-70 százalékos áremelkedés szintén alacsonyabb a fővároshoz képest. A legkisebb mértékben Szolnokon és Miskolcon emelkedtek az árak, míg a legnagyobb mértékben Sopron és Szombathely lakásai drágultak – írja az Otthon Centrum.