KSH: folyamatos a drágulás az ingatlanpiacon

A 2016-ban hirtelen megugró építési engedélyek és egyszerű bejelentések nyomán a megindult lakásépítések befejezése későbbre várható, így az újlakás-piacon egyelőre még csak csekély mértékű forgalomemelkedés tapasztalható – írja a KSH. Országos szinten a lakások reálértéke még alacsonyabb, mint a válság előtti években: a fogyasztóiár-indexen alapuló deflálás után az új lakások 10, míg a használtak átlagosan 13 százalékkal kerülnek kevesebbe, mint 2008-ban. Ez a tendencia jellemzően Budapesten figyelhető meg, de itt sem egyöntetűen érvényes.

Vidéken lassabban emelkednek az árak

A használtlakás-piac területi jellemzői 2016-ban a Budapesten eladott használt lakások átlagosan 20,4 millió forintba kerültek, 3 millió forinttal többe, mint 2015-ben. Ezt a 17 százalékos növekedést is meghaladta a négyzetméterárak emelkedése, amely ugyanekkor 20 százalék volt. A fajlagos árak gyorsabb emelkedése a piaci forgalom kisebb lakások felé tolódásával és e lakások nagyobb mértékű drágulásával függött össze. Ebben az évben az eladott használt lakások négyzetméterára Budapesten elérte a 350 ezer forintot, és ezzel a fővárosi árszint tovább távolodott az országos átlagtól. A 2010–2014 közötti években a főváros és a vidék között kétszeres volt a különbség, 2016-ban már 2,7-szer annyiba

került egy lakás négyzetmétere a fővárosban, mint azon kívül.

2015 óta a megyeszékhelyeken átlagosan 9,6, a kisebb városokban 5,1 százalékkal drágultak a használt lakások, míg a községekben az áremelkedés jóval szerényebb volt, mindössze 1,6 százalékot tett ki. A gyors fővárosi áremelkedés hatására ott már a lakások reálértéke is nőtt: a 2008. évi szintet 6,9 százalékkal meghaladja a lakásárak növekedésének fogyasztóiár-indexszel korrigált értékét. Vidéken a kisebb mértékű áremelkedés ellenére a lakások reálértéke továbbra is jelentősen elmarad a 2008. évi szinttől: a megyeszékhelyeken 12, a városokban 15, míg a községekben 21 százalékkal ér kevesebbet egy átlagos lakás, mint a válság előtt. Az árváltozás mértéke a vizsgált csoportokon belül is meglehetősen differenciált: Budapesten a 30 százalékot is meghaladja három belső kerület (V, VI, VII.) felértékelődése, ugyanakkor a pesti oldal külső kerületeiben a válság előtti szinthez képest jelentős értékcsökkenéssel kell számolni (XV–XVIII., XX., XXI., XXIII. kerület).

Egész Európát a drágulás jellemzi

2016 IV. negyedévében az EU-tagállamok összesített lakáspiaci árindexe a 2010. évi 107,8 százalékát tette ki, míg az eurózónán belül a lakásárindex az EU átlaga alatt volt (103,8 százalék). 2014 I. negyedéve óta a magyar lakásárindex meredeken emelkedett, és 2015 elejére átlépte a 2010. évit., valamint az EU előző év azonos időszakához mért átlagát is. 2016 IV. negyedévében az Eurostat módszertana szerinti összevont lakás-árindex Magyarországon 120,0 százalék volt.

2016 IV. negyedévében a legtöbb európai országban tovább emelkedtek a lakásárak. A megelőző negyedévhez képest leginkább Máltán és Izlandon drágultak a lakások (6,0, illetve 5,4 százalék), emellett Csehországban 4,7 százalékos,

Hollandiában és Cipruson 3 százalék fölötti áremelkedést mértek egy negyedév alatt. Az adatot közlő országok közül csak Dániában figyeltek meg 1 százalékot meghaladó árcsökkenést.

Az indexet közlő 29 európai országból 21-ben meghaladják a lakásárak a 2010. évit. A leggyorsabb növekedés e téren Észtországban és Izlandon zajlott le, ahol 2016 IV. negyedévére elérték a bázis 169, illetve 162 százalékát. Jelentősen elmarad ettől Spanyolország, valamint Olaszország lakáspiaca, ahol 2010 óta 21, illetve 15 százalékos volt a visszaesés.

A környező országok közül a IV. negyedévben Ausztriában és Horvátországban megállt az árak emelkedése, míg Szlovéniában és Szlovákiában 1,8, Romániában pedig 1,7 százalékkal nőttek a lakásárak.