Hüledeznek az elemzők: olyat produkált a magyar gazdaság, amire álmukban sem gondoltak

Ahogy arról a Világgazdaság is beszámolt, kifejezetten rossz adatot közölt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtök reggel. Kiderült, hogy szeptemberben a magyar kiskereskedelem forgalma mindössze 1,7 százalékos növekedést produkált éves bázison, miközben havi alapon pedig 1,4 százalékos mínusz állt be. Fontos hangsúlyozni, hogy ebben vastagon közrejátszott az ősz eleji árvízi helyzet.

Ugyanakkor az elemzőket sokkolta a friss statisztika. Ez nem csoda, hiszen az a piaci konszenzushoz képest komoly negatív meglepetést okozott. Még a legpesszimistább előrejelzést adó ING Bank várakozásait is jelentős mértékben alulmúlta a kiskereskedelmi forgalom alakulása.

A magyar boltok tehetnek a csökkenő magyar GDP-ről

Virovácz Péter most arra hívta fel a figyelmet, hogy ahogy azt a harmadik negyedéves GDP adatból sejteni lehetett, az igazán komoly negatív meglepetést vélhetően a fogyasztás gyengélkedése okozhatta a magyar nemzetgazdaságban. Szerinte lényegében már az év eleje óta egy tartós stagnálás figyelhető meg a szektorban.

Mindezek alapján megállja a helyét a korábbi állításunk, miszerint a gazdasági alapfolyamatok gyengék. A KSH által jelzett egyedi negatív hatás az árvízhelyzet az összképen nem javít sokat, még úgy sem, hogy tudjuk, a mostani negatív teljesítmény részben egyedi hatásokhoz köthető – fogalmazott.

A szeptemberi kiskereskedelmi teljesítményt ismét az élelmiszer-kiskereskedelem húzta vissza jelentősen. Havi alapon szokatlanul nagy, 2,4 százalékos mínusz következett be. A nem élelmiszertermék jellegű üzletek esetében viszont 1,1 százalékos egyhavi növekedés látható. Az ősz első hónapjában 2,7 százalékkal zuhant az üzemanyagforgalom havi alapon annak ellenére is, hogy alapvetően árcsökkenést láthattunk.

Az ING Bank elemzője szerint az októberi adat már hozhat némi korrekciót, de aligha lehet számítani arra, hogy ebből a stagnáló állapotból az év végéig kitörne a szektor. Azonban a jövő évre bizakodásra adhat okot a továbbra is magas reálbérnövekedés és 

Az ING Bank kalkulációja alapján ugyanis nagyjából 3 ezer milliárd forint összeget tesz ki a jövőre lejáró lakossági állampapírok tőkefizetése és a teljes lakossági állampapír-állomány 2025. évi kamatfizetése együttesen. Ennek az összegnek a legnagyobb része (mintegy 56 százaléka) ráadásul az év első negyedévében szabadul rá a lakosságra. Az kérdés ugyanakkor, hogy vajon ebből a pénzből mennyit költenek el és mennyit fektetnek be újra a magyarok.

Hová tűnik a magyarok pénze?

Meglepő és nehezen magyarázható adat érkezett szeptemberben a kiskereskedelemből – ezt már Regős Gábor írta kommentárjában. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint az biztos, hogy 9-10 százalékos reálbérnövekedés mellett az 1,7 százalékos bővülés alacsony. Még úgy is, hogy tudjuk, ennél nagyobb lehet a fogyasztás bővülése a szolgáltatások nagyobb növekedése, illetve a nemzetközi internetes kereskedelem előretörése miatt, amelyben a magyar cégek hátrányban vannak.

Megjegyezte, érdekesség az üzemanyagok forgalmának 5 százalékos csökkenése. Ebben valóban szerepet játszhatott az árvízhelyzet, hiszen az nem csak itthon éreztethette a hatását, de a nemzetközi forgalmat is visszafogta. Ellenben az idei év egészét tekintve a fogyasztás felfelé húzhatja a növekedést, a felhasználási oldalon ez lesz az a tényező, amely a növekedéshez leginkább hozzá tud járulni.

Ha a kormányzati célként meghatározott indikátorokhoz tartozó 12 százalékos minimálbér- és átlagbérnövekedés megtörténik, az jelentős lendületet adhat a fogyasztásnak és a kiskereskedelmi forgalomnak. Míg ha csak egy inflációt alig meghaladó bérnövekedés lesz, az erősítheti az óvatossági motívumot és így a gazdasági növekedés is alacsonyabb lehet – vetítette előre Regős Gábor.

Tényleg durva hatása lehetett az árvíznek a magyar gazdaságra

Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője először is arra mutatott rá, hogy ha nincs 5 százalékos zuhanás az üzemanyag-forgalomban, akkor 1,7 százalékkal helyett 3,2 százalékos bővülés lett volna. A kiskereskedelmet szeptemberben így csak a nem élelmiszer-forgalom húzta felfelé, itt 5,7 százalékos bővülés történt, amelyet az alacsonyabb tavalyi bázis is támogatott.

A havi 1,4 százalékos szakadásért is elsődlegesen az üzemanyag-forgalom felel, de anélkül is számottevőnek tekinthető a 0,9 százalékos zsugorodás. Ebben az élelmiszer-forgalom hatását kell kiemelni: ebben a szegmensben 2,4 százalékos visszaesés történt s az árvízhelyzet számlájára is felírható.

A különbség, hogy 2013-ban az üzemanyag-forgalom mellett a nem élelmiszer-forgalom is érdemben bezuhant. Most ez a szegmens tudott bővülni.

Az egyszeri hatások kifutásával októbertől ismét élénkülő kiskereskedelmi forgalomra számítunk, a jövedelmi helyzet javulása is ebbe az irányba hat. Várakozásaink szerint a kiskereskedelmi forgalom jövőre tovább bővülhet. A változatlanul dinamikus, 10 százalék körüli bérnövekedés az alacsony inflációval kiegészülve, a reálbérek emelkedése révén stabil alapot ad az óvatossági motívum oldására és így a fogyasztás fellendülésére – értékelt Molnár Dániel.