Olcsóbb lesz a legális lakáskiadás

A legszélesebb kört, a havi 100 ezer forint körüli díjért hasznosított ingatlanokat vonhatja be a legális bérleti piacra az eho tervezett eltörlése – vélekednek az ingatlanközvetítők. Az ingatlan-bérbeadási piacon éppen most jelenik meg több tízezer új tulajdonos, akik befektetési céllal vásárolnak lakásokat, a törvénymódosítás összességében már több százezer bérbeadót és ugyanannyi bérlőt érint. A kifehérítés néhány év alatt többet hozhat, mint az a kétmilliárd forint, amelyről az eho eltörlésével lemond az állam.

Az idén még évi egymillió forint bevétel felett fizetendő 14 százalékos eho a havi 83 ezer forintos bérleti díjnál jelent most egy olyan határt, amely fölé lépni a bérbeadók egy része nem akar, mert nem érdemes, ezért esetükben jellemzően a valósnál alacsonyabb díj kerül a szerződésbe. (Ha egyáltalán születik hivatalos szerződés a bérbeadásról.) Az eho eltörlése után már csak a bérbeadásból származó bevétel 90 százalékát terheli adó, aminek kulcsa most 15 százalék. Mi­után Budapesten a havi bérleti díj átlagosan 135 ezer forint, a tervezett törvénymódosítás után fizetendő adó és járulék 39 ezer forintról 20 ezer forintra csökken. Figyelembe véve, hogy az elmúlt öt évben a bérleti díjak szinte megduplázódtak, a 15 százalékos fizetendő adó mértéke méltányosnak tűnik – mondta Balogh László, az Ingatlan.com vezető elemzője.

Sokan a nyugalmuk, biztonságuk érdekében belépnek majd az adózók sorába – véli Balla Ákos , a Balla Ingatlan tulajdonos-ügyvezetője, mert a jogilag tiszta helyzet már tud olyan komoly vonzerő lenni, amiért megéri adózni. Hasonlóan vélekedik Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat tulajdonosa, aki szerint a fehérítés várhatóan nem jár majd az albérleti díjak további emelkedésével. Az utóbbi években az már jórészt megtörtént, stabilan 100 ezer forint fölé ugrott a piaci átlag, már régen nem a 80-90 ezer forintos bérleti díj a jellemző. A kedvelt budapesti kerületekben 140-150 ezer forint körül kezdődik a tömegpiac, ez jelzi, hogy az ehós körbe ma már a bérlakáspiac túlnyomó része beletartozik.

Az viszont csak fokozatosan, a zsebszerződések megkötésétől számított évfordulók után derül ki, mennyien élnek majd a bérlőt és a bérbeadót egyaránt védő és kötelező, az elszámolási vitákra, hátrahagyott tartozásokra, amortizációs károkra és visszatartott kauciókra egyaránt megoldást kínáló jogi garanciákkal – hívják fel a figyelmet a költségvetési hatáson túlmutató pozitív változásokra az ingatlan­piaci szakértők.

Csak az adófizetési morál növekedésére építeni hatékony ellenőrzési rendszer nélkül ingatag jövőkép – figyelmeztetnek a piaci szereplők. Transzparensebbé sem a változtatástól válik a piac, mivel az ingatlan hasznosítása nem nevesítve, hanem továbbra is az egyéb jövedelmek sorában adózik majd.

Átalányadó

A jövő évi adócsomag jelentős könnyítést hoz a hosszú és a rövid távú lakáskiadásban: a bérbeadók jövőre rendkívüli adminisztrációcsökkentés mellett nagyobb pénzmegtakarítással is számolhatnak, amivel a gazdasági tárca szerint összesen 3 milliárd forint marad a lakáskiadóknál. 2018-tól egy helyett már három lakásig vagy üdülőig választható a legegyszerűbb és a legnagyobb megtakarítást biztosító tételes átalányadó – a fizetendő adó szobánként mindössze évi 38 400 forint.