Az építőipar fizetett a legrosszabbul

Több cég alakult és kevesebb szűnt meg tavaly az építőiparban, melyet – akárcsak a nemzetgazdaság egészét – a mikro- és kisvállalkozások túlsúlya jellemez. A cégek 89 százaléka legfeljebb öt főt foglalkoztatott tavaly, a vállalkozások közül minden ötödik működik csak húsz évnél régebben, minden második cég legfeljebb tízéves, szinte minden harmadik még nincs öt – olvasható a KSH tegnap közzétett, az építőipar 2016. évi teljesítményéről szóló jelentésében.

Az elaprózódott cégstruktúra mellett a területi egyenlőtlenségek is változatlanul jellemzik az ágazatot. A legalább öt főt foglalkoztató építőipari vállalkozásoknál alkalmazásban állók 41 százaléka (46 853 fő) közép-magyarországi székhelyű cégeknél dolgozott tavaly. A jól fizető nyugat-európai vállalatokkal versenyezni igazából még képtelen, emiatt munkaerőhiánnyal küzdő építőiparban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 2,1 százalékkal, nettó bérük 3,7 százalékkal nőtt, keresetük reálértéke 7,4 százalékkal haladta meg a 2015-ös szintet – írja a KSH.

A havi bruttó átlagkereset 201,1 ezer forint volt, miután alig 2,1 százalékkal nőtt, így az ágazat fizetései már 24 százalékkal maradnak el a nemzetgazdasági átlagbérektől, utolsó helyre rangsorolva az építőipart. A legjobban az út- és a vasútépítő cégek fizetnek, az ott dolgozók keresete az iparági átlagot 42 százalékkal haladta meg. Földrajzilag a közép-magyarországi székhelyű vállalkozások körében mutatták ki a legmagasabb (2016-ban 233,2 ezer forint) bruttó keresetet, ami 16 százalékkal haladta meg az országos átlagot. A legkevesebb az észak-magyarországi cégeknél dolgozók jövedelme volt.

Figyelemre méltó, hogy a tavalyi 18,8 százalékos termeléscsökkenés ellenére 2,6 százalékkal nőtt az alkalmazásban állók száma a legalább öt főt foglalkoztató építőipari vállalkozásoknál az előző évihez képest. Elsősorban az ágazaton belül foglalkoztatottak háromnegyedét adó fizikai foglalkozásúak létszáma nőtt, összesen 3,1 százalékkal, a szellemi munkát végzőké ehhez viszonyítva csak 1,2 százalékkal emelkedett.