Fordulat a magyar energia-felhasználásban

Fordulópont volt 2014, de még inkább 2015 a magyarországi energiafelhasználásban, mert ekkortól nőttek ismét az igények. Az ezt megelőző felfutás 2001 és 2005 között zajlott, melyet többéves lanyhulás követett a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) most közzétett adatai szerint. Kérdés, hogy a két éve életre kelt kereslet ismét látványos hullámhegyhez vezet-e, ennek ugyanis ellene szólnak az energiahatékonyság terén elért és tervezett eredmények.

Az energiahatékonyság alakulását az egységnyi GDP előállításához szükséges energia mennyiségének alakulása is mutatja. Igaz, e mutató 2015-ben 2,5 százalékkal nagyobb volt az előző évinél, de a KSH azt írja, hogy hosszú távon jelentős csökkenésre számít, összefoglalójában pedig hoz olyan (2010-es) összehasonlító adatot is, melynél a 2015-ös szám sokkal jobb. Ám az uniós átlagnál így is 86 százalékkal több energiát használunk fel egységnyi GDP előállításához. Hozzá kell tenni, hogy ez nem kizárólag energiahatékonysági kérdés: az sem mindegy, hogy mely gazdasági ágak állítják elő a legtöbb GDP-t.

Maga a KSH is kiemeli a földrajzi adottságok, a gazdaság szerkezete és a felhasznált energiaforrások összetételének szerepét. 2015-ben 1012 petajoule (PJ) energiát állítottak elő az országban. Ennek 31 százalékát a lakosság használta fel, utána a szállítás és a közlekedés, majd az ipar következett. Az 1012 PJ-on belül a megújuló alapú áramtermelés mennyisége 9,4 százalékkal nőtt, a kategórián belül a biomasszára jutott a meghatározó hányad: 70 százalék. A nukleáris alapú áramtermelés 1,4 százalékkal bővült 2015-ben, a szegmens képviselte az elsődleges energiatermelés 40 százalékát.

Magyarországon 2015-ben a végső felhasználás 14,5 százalékát fedezték megújuló energiából. Ezen arány 2013-ig bővült, 2014-ben mérséklődött, 2015-ben pedig stagnált. Az uniós tagállamok közül Svédországban a legmagasabb, 54 százalékos a megújuló alapú energia részesedése, majd Finnországban és Lettországban. (Az arányok kialakulásában persze komoly szerepe van a kérdéses ország adottságainak is.) A régión belül Románia e mutatói még uniós viszonylatban is jók. Magyarországon a megújuló energiaforrások aránya a hőenergia felhasználásából kiemelkedő, 2015-ben 21 százalékos volt, 2010 óta pedig meghaladja az EU-átlagot.

2015-ben a hazai energiaigény 64 százalékát elégítették ki importból, a behozatal 84 százalékát a szénhidrogének adták. Magyarország energiaimport-függése az ezredforduló óta 52–63 százalék között alakult, 2015-ben 56 százalékot tett ki. Ez csökkenés a 2014-es értékhez képest, de fontos, hogy a függés mértékének alakulását befolyásolja a készletezés mértéke és a termékárak változása is.

Magyarországon egyre kevesebb fosszilis energiahordozó bányászható. A gáz- és olajtermelés 2001 és 2015 között (hőértékben) 45-45 százalékkal, a széntermelés 43 százalékkal lett kisebb, utóbbit már csak a barnaszén és a lignit kiaknázása képviseli.