A Nébih vizsgálja, kimutatható-e hepatitis E-vírus a hazai húsokban

Jó ideje ismert, de egy friss angol kutatás most újból felhívta a figyelmet arra, hogy hepatitis E-vírussal (HEV) fertőzött sertéshúsból készült termékek kerültek forgalomba több európai országban. A vírus a májat támadja meg fertőzés esetén, enyhe gyomorrontással vagy sárgasággal is járhat, szélsőséges esetben bénulást is okozhat. A HEV egyébként az angol sertéstelepek 90 százalékában megtalálható.

A fertőzött húsokból és készítményekből Hollandiában és Németországban is találtak. Azt, hogy Magyarországra került-e belőlük, vagy hogy a magyar hús fertőzött-e, nem lehet tudni. A HEV okozta májgyulladás ugyanis nem szerepel a bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek között az unióban, ezért az állat-egészségügyi hatóságnak nincsenek pontos adatai a magyar sertéstelepek fertőzöttségéről – közölte lapunkkal a Nébih.

Magyarországon mindenesetre korábban is jóval kisebb mértékű volt az előfordulás, mint Angliában (igaz, nem mostanában vizsgálták). A szakemberek egy 2004 és 2010 között végzett ellenőrzés eredményei alapján feltételezik, hogy a helyzet azóta sem rosszabb. Akkor az Állatorvosi Egyetem által végzett felmérésből az derült ki, hogy a vizsgált sertéstelepek 39 százalékánál lehet kimutatni a HEV jelenlétét, a véghízó korcsoportban azonban – tehát feldolgozás előtt – már csak alig 9 százalék volt a fertőzött állatok aránya. Lehetséges tehát, hogy akár a vágóhídra kerülő állatok mája, húsa is tartalmazhat hepatitis E-vírust. A vadon élő vaddisznók, szarvasok ürülékét is vizsgálták akkor, és abban is 9-10 százalékos volt a pozitív minták aránya. Mindebből az következik, hogy csak ellenőrzött és legális forrásból vegyünk vad- és disznóhúst, valamint füstölt termékeket.

Nem a hepatitisvírus az egyetlen kórokozó, ami jelen lehet a húsokban és húskészítményekben. Az is­ az elmúlt évben derült ki, hogy az Európai Unió legnagyobb sertésexportőrének számító Írországban az állatállomány csaknem kéthar­madában kimutatható az úgynevezett LA-MRSA baktériumos fertőzés.

Ezek a kórokozók a húsok megfelelő hőkezelésével – legalább öt perc, 75 fokon – elpusztulnak, így az emberre nem veszélyesek, de ha nyersen dolgozzák fel a húst, már van ok aggódni, így például kolbászok vagy szalámik esetében.

Jó tudni, hogy Magyarországon a gazdaságoknak kötelező állatorvost alkalmazniuk, és csak állatorvosi engedéllyel kerülhetnek az állatok a vágóhídra. A vágóhídon az élő állatokat, majd a vágás után a húst is hatósági állatorvos ellenőrzi, akárcsak a feldolgozó­üzemekben. Ezért biztonságosabb magyar húst vagy hazai terméket választani, főleg a nyers és a füstölt áruk körében fontos a tájékozódás. A legális forrásból származó húskészítmények és tőkehúsok esetében a vásárlók biztosak lehetnek benne, hogy az áru nem ártalmas.

Nyugalom, a magyar csirkében nincs arzén

A közösségi oldalakon és az interneten régóta fel-felbukkan annak az amerikai vizsgálatnak az eredménye, amely a csirkehúsok arzéntartalmáról szól. Most is sok helyen olvasni arról, hogy a tápokból olyan mennyiségű káros anyag kerül a húsba, ami veszélyes, sőt rákot okoz a fogyasztása. A Nébih ezt minden évben vizsgálja. A hivatal azt a felvilágosítást adta, hogy a csirkehúsok arzéntartalmának vizsgálata során a hatóság nem mért olyan arzéntartalmat, amely bármilyen intézkedést szükségessé tett volna.